Vajon mennyiben lennének motiváltabbak a diákok kémiából, ha kedvükre kísérletezgethetnének anélkül, hogy bármi bajuk esne? Többet tudnának-e az emberi test működéséről, ha a zsebükből bármikor előkaphatnának egy háromdimenziós „embert” anatómiai vizsgálatra?  Könnyebben felismernének-e alapvető összefüggéseket, ha a tankönyv színes ábrái mellett valós időben körbenézhetnének a Naprendszerben a telefonjaik segítségével?

A természettudományos tantárgyak tanításában és tanulásában óriási előrelépést hoztak a különféle mobilos applikációk, különösképpen a kiterjesztett valóság (AR) elterjedése. Nem állítjuk azt, hogy az okostelefonoknak vagy tableteknek mindig kéznél kell lenni tanórán, de abban biztosak vagyunk, hogy érdemes körülnézni milyen újfajta lehetőségek vannak. Ezek az alkalmazások ugyanis nemcsak egyszerűen látványosak és motiválóak, amelyek felkeltik a tanulók érdeklődését, de ha módszertanilag tudatosan végig gondoljuk a használatukat, segítik a téma mélyebb megértését, a természettudományos gondolkodás fejlődését, és akár befolyásolhatja a diákok pályaválasztását is.

Lássunk néhány konkrét példát!

A Beaker mix chemical alkalmazást megnyitva a mobileszköz kijelzője kémcsővé változik, majd a virtuális periódusos rendszerből ebbe különböző vegyi anyagokat adagolhatunk. Ez még önmagában nem sokat tesz hozzá a tanórához, azonban ha ezek az elemek reakcióba lépnek egymással, akkor megjelenik a reakcióegyenlet, sőt a mobil magát a kémiai reakciót is szemlélteti. Így – anélkül, hogy baleset történne – könnyedén kipróbálhatják például a gyerekek, mi történik akkor, ha káliumot dobnak a vízbe.

Az Anatomy 4D-vel minden tanulónak saját Samuja lehet. Az applikáció oldaláról kinyomtatott hívóképeket, ha beolvassuk a mobilok kamerájával, akkor egy virtuális ember jelenik meg, akinek a csontjait, az izmait, az érhálózatát és számos szervét megvizsgálhatják az érdeklődők „boncolás” közben.

A Planetarium 3D alkalmazás szintén olyat tud, amit nehezen lehetne más taneszközzel helyettesíteni: a Naprendszert „járhatjuk körbe” egy modern háromdimenziós modell segítségével. Mindezt úgy, hogy az időérzékeny térszimulátor valós helyzetében mutatja a Napot és körülötte keringő bolygókat, a kisbolygók holdjait, a csillagokat, az üstökösöket és a műholdakat. Ezekre nemcsak ránagyíthatunk, hanem mindenre kiterjedő információkat szerezhetünk, így például a tömegéről, a keringési sebességéről, a felszínéről vagy a szerkezetéről, mi több a NASA által készített fotókat is megnézhetjük, vagy egy kattintással átléphetünk a Wikipedia szócikkébe, ha még több mindent szeretnénk tudni.

Órán természetesen nem gond, ha nincs mindenkinek saját mobilja vagy az alkalmazás nem kompatibilis az eszközével. Páros munkában vagy kis csoportokban is elvégezhetik a mobilos feladatokat, de arra is lehetőség van, hogy a mobieszközök kijelzőjét nagyban kivetítsük az egész osztály előtt.

A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak című könyvben számos más izgalmas alkalmazás, technikai tudnivaló és módszertani ötletek megtalálhatóak. Igyekeztünk arra is választ adni, hogy a most bemutatott „reálos” applikációk vajon hogyan építhetőek be újszerűen a humán tantárgyakba utat nyitva a tantárgyi kapcsolódásoknak és a tanulási élményeknek.

Fegyverneki Gergő