A tanévre felkészülés kapcsán szinte mindenkiben vegyes érzelmek kavaroghatnak. A diákok zöme
várja a tanítás kezdetét, hogy ismét társaival együtt vethesse bele magát az iskolai mindennapokba.
Szülőként és pedagógusként pedig egyszerre tartunk a megbetegedésektől és a szociális
távolságtartási kötelezettség következményeitől, egy újabb digitális térbe kényszerített tanulási-
tanítási formától.
Készítette: Antaliné Miss Lilla
A bizonytalanság korában élünk, így az egyetlen lehetőségünk, hogy időben felkészülünk a
lehetséges utakra, és olyan eszközöket és lehetőségeket keresünk, amelyek a tantermi és a digitális
térben zajló oktatás során is segítségünkre lehetnek.
Ehhez igyekszik ez a cikksorozat összegyűjteni a lehetséges megoldásokat, ötleteket, módszertani
tippeket.
Tablet által homályosan
A digitális munkarend megjelenésével mindenki igyekezett saját kompetenciáinak és lehetőségeinek
arányában mindent megtenni, hogy tanévet be tudjuk fejezni. Most, hogy talán nem egyik napról a
másikra ér minket az átállás, érdemes módszertani oldalról is megközelíteni, hogy mit is jelent a
digitális oktatás és miben lehet változtatni. Márciusban a legnagyobb ijedséget és az arányaiban
sokkal nagyobb le- terheltséget az okozta, hogy 4 dolog hiányzott sok helyen:
– tanulói és tanári eszköz,
– iskolán belül egységes, szervezett oktatási keret,
– tanulói és tanári digitális jártasság,
– digitális módszertani felkészültség, hogy ne csak a digitális térben zajló frontális órák vagy a
gyerekek által egyedül feldolgozott tananyagrészek adják a repertoár nagy részét.
Eszközöket sajnos nem tudok biztosítani, de a másik 3 kérdésre igyekszem megoldási javaslatokat
adni. Elsőként nézzünk egy kis elméleti hátteret!
Távoktatás, elektronikus és mobiltanulás, digitális oktatás
A fenti elnevezéseket sokan szinonimaként használják, pedig eltérő fogalmakról beszélünk.
Sok definíciót találhatunk, a távoktatás fogalmi kereteit keresve, de talán a leglényegesebb mindben,
hogy tervezett tanulási folyamatként határozzák meg, melyhez speciális tanfolyam-tervezési
technikákat, speciális oktatási technikákat, elektronikus és egyéb technológiával történő
kommunikáció speciális módszereit, valamint szervezeti és adminisztratív intézkedéseket kell igénybe
venni. 1
[1] https://www.weteach4life.com/post/what-is-distance-learning
Elektronikus tanulásról akkor beszélhetünk, ha az információátadás valamilyen elektronikus
csatornán zajlik, akár személyes kapcsolat mellett, vagy anélkül. A tanulási folyamat valamilyen
tanulási keretrendszerben (LMS) zajlik. Tanulói kurzusokat hozhatunk létre,
fórumokon kommunikálhatunk a tanulókkal, és különböző kvízekkel, ellenőrző feladatokkal
egészíthetjük ki a tanulási folyamatot. Felnőttek számára kitűnő lehetőséget ad a tanulásra, azonban
a diákok számára egy közvetlenebb forma lehet optimális, mely jobban lehetővé teszi az
együttműködést a társakkal és a pedagógussal.
Mobiltanulás során a közvetítő eszköz valamilyen mobileszköz, és a tanulás során kihasználható, hogy
a tanuló nincs helyhez kötve. Izgalmas lehetőségeket nyújthat, és színesítheti az órákat, ha különböző
mobilos applikációkat vonunk be. Ha érdekli a téma, akkor a Mobiltanulás ábécéje c. kiadványból
számos ötletet kaphat.
A digitális oktatási folyamat talán a legösszetettebb kérdés. Az IKT eszközökkel támogatott tanulási
folyamaton túl akkor beszélhetünk digitális tanulásról, ha a különböző tanulási formákat a
leghatékonyabban ötvözzük, és a tanulás hatékonysága fokozódik általa. Tehát nem csupán az
eszközhasználat van a középpontban, hanem tervezett módszertani koncepció áll minden választás
mögött.
[2] https://neteducatio.hu/uzlet/prievara-tibor-a-21-szazadi-tanar/
Ehhez a tervezéshez nyújthat segítséget a 21CLD 2 , vagyis a 21. századi tanulástervezés modellje, mely
az alábbi 6 képesség mentén vizsgálja a tanuló fejlesztését.
Eszerint a modell szerint egy jól megtervezett tanulási folyamatban a tanuló felelős a saját tanulásáért az életkorának megfelelő mértékben, társaival együttműködve old meg különböző feladatokat, melyek legjobb esetben a valóságban létező problémákra nyújthatnak megoldást. Közben folyamatosan kommunikál a többiekkel, és olyan tudásra tesz szert, mely transzformálható, vagyis más helyzetben is alkalmazható. A digitális eszközök használata pedig segítségére van a folyamatban, de nem uralja azt, csupán eszköze.
A digitális tanulás egyik formája lehet blended learning, vagy vegyes tanulás, mikor a tanulók online oktatóanyagokat néznek meg, majd a személyes jelenlét során a pedagógus támogatásával építik fel a tudásukat a megkapott információkból. Hibrid tanulás, ahol egyes tanulók személyesen, mások pedig online vesznek részt a tanórákon, a tanár pedig egyszerre képes őket tanítani. Bizonyos feladatokat személyes, más feladatokat pedig online formában kiadva, rugalmas kereteket teremtve a célok elérésére. A személyes jelenlét ezesetben olyan tevékenységeknek adhat teret, mint együttműködést megalapozó környezet létrehozása, vagyis egyfajta csapatépítés, csoportos ötletbörze, illetve olyan feladatok, ahol a személyes visszajelzés fontos. Ezt egészíti ki az online tanulási rész, ahol a diák saját tempójában, egyéni tanulási útját járhatja be, különböző tanulási tevékenységek során, mint például kutatómunka végzése, előre elkészített videós anyagok megnézése, automatikus értékelőrendszerek használata, aszinkron csoportmegbeszélések és a megszerzett tudástartalmak kritikus újragondolása.[3] Ehhez nagyon alapos, és önálló tervezésre van szükség, hiszen minden pedagógus maga tudja, miként érhetőek el a diákjaival a kitűzött célok.
A szeptemberi tervezésnél tehát érdemes lehet kihasználni azt a potenciált, melyet az elmúlt hónapokban bekövetkezett változás teremtett, hogy a tervezés nyújthasson biztosabb alapokat a különleges helyzetben. Azt, hogy ehhez milyen kereteket alkalmazhatunk, a következő részben mutatom be.