Pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, melyhez több népszokás is kötődik:

• Pünkösdi király: ügyességi versenyt tartottak, ahová a legügyesebb legényt (pünkösdi királyt) minden ünnepségre meghívták, az ivókban ingyen ihatott, a fogyasztását a többiek fizették.

 Ügyességi játékok lehetnek az óvodában pl.: karikába dobás, Adj király katonát.

• Tavaszköszöntés: Hajnalban pünkösdirózsát, bodzát (virágokat) és zöld ágakat tűznek a ház kerítése, lécei közé és az ablakokba, azért, hogy nehogy villám csapjon a házba. A lányos házaknál a legények annak a lánynak tettek pünkösdi rózsát az ablakába, akinek udvarolni szerettek volna. Pünkösd egyik jelképe a pünkösdi rózsa, melyet a mosdóvízbe szoktak szórni, hogy egészségesek legyenek.

• Pünkösdi királynéjárás: Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

Pünkösdi dalok, énekek: Mi van ma; Én kis kertet kerteltem; A pünkösdi rózsa

Pünkösdi jelképei közé tartozik a fehér galamb is, melyet a gyerekekkel, a videóban látható módon, egyszerűen elkészíthetünk:

Nótinné Csikós Marianna