Ahol jó pedagógusnak lenni! 06-30/954-67-67 info@neteducatio.hu
cart

Kosár

L

Csókolom óvó néni-tanító néni… (… melyik a legkedvesebb emléked?)

Írta: Neteducatio Dátum: 2017. május 17.

Óvodai ballagás előtti gondolatok. A gyerekek életében lezárul az óvodai időszak, egy újabb mérföldkőhöz érkeznek, talán már gondolatban izgatottan készülődnek az iskolába.

Természetesen nem csak a gyerekek, de a szülők életében is nagy lesz a változás. Az ő „kicsi” gyermekük iskolás lesz. Talán hasonló lázas készülődés van a szülők részéről, mint a befogadás időszakában, amikor először hozták kézen fogva gyermeküket az óvodába.

Annyi minden jutott az eszembe, amíg csak gondolatban fogalmaztam a kis cikkemet…most, hogy már írnom kell, hirtelen nem tudom szavakba önteni az érzéseket. Melyik emléket írjam le a sok közül?

  • Írjam le azt a nagyszerű pillanatot, amikor a nagyobb testvér közölte, hogy inkább kiviszi a saját alvókáját, mert az öccse otthon felejtette a sajátját és nem lehetett megvigasztalni, másik alvókát pedig nem fogadott el? A ballagás napján pedig a kisebbik testvér mosolyogva adja át az ajándékát a ballagó testvérének.
  • Írjam le azokat a felejthetetlen pillanatokat, amikor először lépett be mosolyogva egy-egy kislány vagy kisfiú a csoportszoba ajtaján?
  • Vagy amikor a szülőkkel és gyerekekkel együtt sok-sok autóval kirándulni mentünk, de eltévedtünk az erdőben, és a kirándulás megkönnyebbült pillanata volt, amikor segítség érkezett, hogy kivezessenek bennünket az erdő közepéből?

Hogyan is lehetne pár sorban leírni azokat az éveket, amely az óvodába lépés időszakától kezdődik, és közösen a szemünk láttára cseperednek, ügyesednek és fejlődnek a gyerekek? Mikor belépnek az óvoda kapuján, átlépik a csoportszoba küszöbét az ártatlan babaarcukkal szemlélik ezt a furcsa új világot, ahol játszani lehet, ahol sok gyermek veszi őt körül…de a játék akkor már nem érdekes, amikor édesanya itt szeretné őt hagyni az idegen gyerekek és felnőttek között. Aztán szép lassan beilleszkednek és barátokra találnak. Egy idő után már nem is olyan félelmetes itt maradni anya nélkül, egy idő után már nem is akarnak hazamenni a gyerekek. Sokszor mosolyogva hallgattam a folyosón elhangzott kérdéseket:

  • Hogy érezted magad?
  • Mi volt ma az ebéd?
  • Mit csináltál ma az óvodában? – erre az utolsó kérdésre, mindig olyan nemes egyszerűséggel válaszoltak a gyerekek: JÁTSZOTTUNK! – ennyi. Igen, játszottak énekeltek, barátkoztak, kirándultak, ünnepségeken verset mondtak és most eljött az ideje annak, hogy elbúcsúznak az óvodától, óvó néniktől, dadus néniktől konyhás néniktől és az udvaros bácsitól.

A ballagás napján átalakul és ünnepi díszbe öltözik az egész óvoda. Készülnek a csokrok, virágok a vázában, a kaput vagy más óvodákban a 6-ost díszítik az óvoda dolgozói, valamelyik óvodában pedig a kirándulás veszi kezdetét.

Vajon emlékeznek ránk a gyerekek?

Az én óvó nénim Annuska néni volt, akire ma is szeretettel gondolok vissza. Bevallom, emlékfoszlányaim vannak az óvodai életről, de azt tudom, hogy szerettem az óvó nénit, szerettem az óvodát és egyáltalán nem szerettem aludni, sem pedig enni.

Picit csaponganak a gondolataim, mert eszembe jutott egy kisfiú, aki most 5. osztályos és az utcán találkoztunk. Zavarban volt, de megállt és köszönt:

  • Csókolom óvó néni – tanító néni (zavarában mindkét megszólítás elhangzott)
  • Szia Zsombikám…Zsombi! Azonnal javítottam én is, hiszen már egy 5. osztályos nagyfiú áll előttem és óriási megtiszteltetésnek éreztem, hogy megismert, megállt és legyőzve a félénk kis zavarát, beszélgetésbe kezdett velem…az óvó nénivel.

Igen – bár elballagnak a gyerekek, vissza-visszatérnek hozzánk, benyitnak az óvodába, meglepetésként váratlanul meglátogatnak bennünket édesanyával vagy édesapával.

Mindannyiunknak van egy kedves története, amelyre mindig szívesen emlékszünk vissza, ha egy-egy gyermekre, csoportjára gondolunk. Vannak olyan óvodák ahol a hagyományos óvodai ballagói ünnepséggel zárul az óvodai nevelési év, míg máshol egy közös kirándulással, egy családi nappal zárják le ezt az időszakot a családok és az óvoda dolgozói.

Mennyi emlék idéződhet fel a szülőkben akkor, amikor meglátja a gyermekét, aki ballagói dalokat énekelve, ott áll vele szemben egy szál virággal a kezében, ünneplőbe öltözve, és mennyi emlék idéződik fel az óvó nénikben, akik látják ezeket a pillanatokat (is).

Kedves Óvó nénik! 

Az óvodai ballagás előtt idézzük fel együtt a szép és kedves emlékeket, így a cikket „nyitva hagyom” egy kérdéssel:

Melyik a legkedvesebb emléked, melyik pillanat idéződik fel benned legelőször? (talán mégsem olyan egyszerű ez a kérdés)

Nótinné Csikós Marianna

800 napi és heti foglalkozásterv: Óvodai Játékkalendárium https://neteducatio.hu/uzlet/notinne-csikos-marianna-polyecsko-dora-ovodai-jatekkalendarium/


ikonOlvasószoba

Karczewicz Ágnes: Cinege-mesék hétről hétre

(Óvodáról, óvodából Mindenkinek)   A meséink, történeteink állandó szereplői:  28 eleven, örökmozgó, állandóan kérdező 3-7 éves, akik napjában nagyjából száz kérdést tesznek fel. Akik folyamatosan ...

Tovább olvasom »

Az óvodai tevékenység egyik legfontosabb mozgatórugója: az inspiráció

Mi a megújulás titka? Mi az, ami minden nap motivál minket arra, hogy újból kikeljünk ágyunkból és nekivágjunk a világnak? Mi késztet arra, hogy újabb és újabb tervekkel, ötletekkel álljunk nebulói...

Tovább olvasom »