„Hajlik az ág, fúj a szél,

nyírfa lombja összeér.

Újra vissza, újra szét,

rajta-rajta, most elég!”

Készítette: Csóka Éva

Ősszel a Balaton (Kádár Tamás képe)

November hónapban egyre hűvösebb, hidegebb reggelekre ébredünk. A téli vastag kabát, a csizma, a sapka, a sál és még a kesztyű is előkerül egyre gyakrabban. A lakásban már a kandalló ad meleget, így nem fázunk meg. Az édesanyák és a nagymamák gondoskodtak a nyár folyamán termesztett zöldségek és gyümölcsök télre való elrakásáról, befőtt és savanyúság formájában.

Mi történik ilyenkor az erdei állatokkal? (vers: Kányádi Sándor: Róka mondóka)

Rókakoma (Kádár Tamás képe)

„Ez a gomba, de megnőtt!

Hordom majd, mint esernyőt!

Künn az esőn nem ázok,

gombám alá beállok.

Vígan nézem az esőt,

hordok gomba-esernyőt!”

Gomba (Kádár Tamás képe)

Ha lehetőségünk van, látogassunk el a közeli erdőbe. Ha szerencsénk van a növényeken kívül állatokat is megleshetünk. Ha szerencsénk van, a lábnyomukat láthatjuk.

Csodálatos természet (Kádár Tamás képe)

A fákról lehulló terméseket, tobozokat, mogyorót, gesztenyét pedig kincsként vihetjük az intézményünkbe. Miután leesett a hó, kimerészkedhetünk ismét és megbeszélhetjük, hogy mi változott az erdőben pár nap vagy hét alatt.

Hófehér táj (Kádár Tamás képe)

Környezeti nevelés tevékenység kezdeményezés keretein belül a gyerekekkel beszélgethetünk – figyelembe véve az életkori sajátosságokat, fejlettségi szinteket – könyvek, képek segítségével vagy esetleg szakemberek bevonásával a következőkről:

„Legszebb állat a fecske,

odaszáll az ereszre.

Eresz alatt csicsereg,

irigylik a verebek.”

Az erdei állatok kicsit másképp készülnek a télre, mint mi, emberek. Vannak olyan madaraink, amik elköltöznek más vidékre, ahol nem fedi a tájat hó és jég, így táplálékot könnyen találnak ott maguknak. Ilyen például a gólya, a fecske, a fülemüle, a daru, a sárgarigó és más madarak.

„Jöjj be hozzám, szép madárka

Nem zárlak én kalitkába.

Mikor akarsz, elröpülhetsz,

ha kedved lesz, visszajöhetsz.”

Olyan madaraink is vannak, akik nálunk telelnek, mint például a veréb, az uhu, a cinege, a fácán és társaik.

Téli látogatónk (Kádár Tamás képe)

Az erdei állatok között van, amelyik téli álmot alszik, és van olyan is amelyik egész télen az erdőt járja.

A nálunk maradó madarainknak és a téli álmot nem alvó állatainknak emberi segítségre van szükségük, mivel nem áll rendelkezésükre elég eleség, vagy ne egyék meg az őszi vetést, valamint ne vándoroljanak másik területre. A vadászok, a vadőrök etetőkbe helyeznek ki kukoricát, tápot és nedvdús takarmányokat. Ezeket főként az őzek, a szarvasok látogatják.

Együtt a csorda (Kádár Tamás képe)

A vaddisznók jobban szeretik, ha a kukoricát a földre dobják le a róluk gondoskodó emberek.

Keresgélve (Kádár Tamás képe)

„Nyuszi Gyuszi fekszik árokban,

hosszú bojtos füle van,

pici piros szeme van,

ide néz, oda néz

szétpislant.”

A nyulak télen mindig többet esznek – így megvastagszik a bundájuk is – hisz tudják, nem mindig adatik meg ebben az évszakban a bőséges eleség.

„Nyuszi, nyuszi, nyulacskám

ne félj tőlem, nincs puskám

van ám nékem egyebem,

zöld káposztalevelem.”

„Nyuszi Gyuszi” (Kádár Tamás képe)

„Dirmeg, dörmög a medve,

nincsen neki jó kedve.

Alhatnék, mert hideg van,

jobb most benn a barlangban.”

A téli álmot alvó medve barlangokban húzza meg magát, amit levéllel, gallyal bélel. A téli időszak előtt arra törekszik, hogy vastag zsírréteget növesszen, így végig „durmolhassa” a telet és ne éhezzen.

„Makkos mókus fönn a fán.

Mi a bajod kiskomám?

Hej, egyedem, begyedem,

tanakodom, mit egyem.

Heje-huja lombos ág,

bekapom a mandulát.

Neki esem sebesen,

sej, egyedem, begyedem.”

A mókus is alszik télen, de ez a kis állat, ha kisüt a nap a hideg évszakban, felébred, megkeresi a rejtett üregeit, amiben makkot tartalékolt, vagy társa helyezte el és dézsmál belőle. Ezután visszamegy és alszik tovább.

Mókuska a fán (Kádár Tamás képe)

A sün az avar és a bokrok alá készíti el a vackát, vagy egy üresen hagyott nyúlüregbe költözik be.

„Hétfő, kedd, szerda,

csütörtök, péntek, szombat,

vasárnap.

Jó dolgunk van,

mint erdőn, a madárnak.”

Az állatokról való gondoskodást nem lehet elég korán elkezdeni. A gyerek számára mi vagyunk ebben is a minta, hisz látják azt, hogy hogyan etetünk, itatunk meg egy cicát, hogy hogyan hessegetünk ki egy méhecskét a szobából a szabad levegőre, hogy hogyan visszük a kutyusunkat sétáltatni. Nincs ez másképp télen sem, hisz ilyenkor a ház körüli állatoknak téliesítjük az óljait, a szabadban élőknek eleséget biztosítunk.

A vizuális nevelés tevékenység-kezdeményezéshez ötletként madáretető készítést hoztam.

Gyümölcslé dobozából, tejes dobozból, de akár PET-palackból is készíthetünk etetőt. Gyűjtőmunka keretében összeszedhetjük ezeket a dolgokat, így csak az alkotás marad hátra. Igyekezzünk bevonni a gyerekeket a különböző munkafázisokba (festés, ragasztás, díszítés, megtöltés), miután elkészültünk próbáljuk olyan helyre rakni, ahonnan a gyerekek rálátnak, akár a csoportszobából is. Kereskedelmi forgalomban is kapható, ablakra szerelhető madáretető, így testközelből láthatjuk, mi zajlik az ideiglenes madárlakban.

Kerti vendégeink (Kádár Tamás képei)

Készíthetünk téli és őszi erdőt is, amelyek természetes alapanyagokból állnak.

A természet varázsa (Saját kép)

Miközben a fa alatt, vagy az ablakból nézzük a télen hozzánk látogató vendégeinket, számos dalt énekelhetünk a témával és az ének- zenei nevelés kapcsán.

Néhány kedvcsináló:

Csip, csip (ÉNB 121)

Eresz alól (ÉNB 124)

Borzas galagonya (ÉNB 126)

Gólya, gilice (ÉNB 128)

Héja, héja (ÉNB 130)

Az árgyélus (ÉNB 148)

Bújj, bújj medve (ÉNB 155)

De jó (ÉNB 167)

Kár, kár Varga Pál (VGYD 77)

Zenehallgatásra ajánlom a Hová mégy te, kisnyulacska című dalt.

Vízen átgázolva (Kádár Tamás képe)

Anyanyelvi nevelés tevékenység kezdeményezéshez Varga Kata által írt Téli lakoma (Itt találod https://www.operencia.com/gyermekoldalak/magyar-irodalom/mesek-toertenetek/teli-mesek/819-varga-katalin-teli-lakoma ) című mesét választottam.

A témához kapcsolódó mondókák és versek megtalálhatók a cikkben az öt nevelési terület összekötő elemeként.

A csoportszobában rendezhetünk egy kis „mozizást” (diafilm-vetítés) is. Nézzük, meséljük el – ha lehetőségünk van és a gyerekek nyitottak rá – Fekete István meséjét, a kis Vuk történetét.

Szemtől-szemben (Kádár Tamás képe)

A mozgásra nevelés tevékenység-kezdeményezés kapcsán, az erdei állatok mozgását utánozva, tornázhatunk a csoportszobában vagy a tornatermünkben is. Természetesen néhány kelléket segítségül hívhatunk, mint például a hulla-hopp karikát, amely a mókuskák házait testesíti meg. Makk- és gesztenyegyűjtést is rendezhetünk, amelyeket az őszi sétánk során hoztunk magunkkal. Elszórva a padlón, a kis mókusok feladata a begyűjtés. Lehet egy asztal a medve barlangja, ami alá bebújhatnak a gyerekek, amikor tél van (hópehely tábla feltartása) és kibújnak, mikor süt a nap (napocska tábla feltartása).

„Csepp-csepp csepereg” (Kádár Tamás képe)

„Itt a vége fuss a vége, Kopasz Jancsi felesége.”

Felhasznált irodalom

Csóka Éva (2019): Jeles napok a bölcsődében. Neteducatio Kft. Budapest.

Csóka Éva (2018): Kisgyermeknevelők tevékenységkalendáriuma. Neteducatio Kft. Budapest.

Forrai Katalin (2013): Ének az óvodában. Editio Musica Kiadó, Budapest.

Forrai Katalin (2016): Ének a bölcsődében. Móra Könyvkiadó, Budapest.

Gróh Ilona (2018): Jöjj ki napocska!. Kolibri Kiadó. Budapest.

Szigligeti Éva (2011): Lepke, szállj a tenyerembe… Kiss János Nyomda. Nyíregyháza-Oros.