Az iskolába érkező nagycsoportos óvodások hatalmas motivációval rendelkeznek. Célunk, hogy ezt a motivációt minél tovább fenntartsuk. A sikeres tanuláshoz szükséges: személyes kapcsolat, sokféle készség/képességfejlesztés, a tananyag sokoldalú megközelítése, a szülő-gyermek-tanító összefogása, gyermekmegfigyelés, motivációk és életkori sajátosságok megismerése. 

Információt nyerhetünk tanítványainkról: saját megfigyeléseinkkel, a szülővel vagy kollégával való beszélgetésekből és mérésekből: pl. Difer mérés, az eDIA használatával, Kognitiv Profil Teszt, Gardner többszörös intelligencia mérései, Érdeklődés térkép felvételével. 

Az iskolába érkező gyermekek nagyon sokfélék. A tanító néninek tudnia kell, hogy nem csak szociálisan, de tudásban és képességben is nagy különbségekkel érkeznek a gyerekek. Így van ez a nyelvi képességek területén is. A korai fejlesztésnek hatalmas szerepe van, a jó óvoda sok mindent tud pótolni, de még így is felkészülten kell állnunk a helyzet előtt. Tanulóink egy része korlátozott nyelvi kóddal kommunikál, hiányos szókinccsel érkezik, így hatalmas hátrányban van azokhoz a tanulókhoz képest, akiknek édesanyja sokat mesélt, gazdag szókinccsel rendelkeznek. A gyerekeket sokoldalúan kell megfigyelni, különböző helyzetekben megnézni, mert csak hiányaik feltérképezését követően tudunk számukra megfelelő fejlődést biztosítani. A közös tevékenykedések során figyelem meg szóhasználatukat, eszközhasználatukat, játékaik választását, mozgását, mert ezek mind-mind jelzések számomra. Ezt követően minden tanítványunkkal érdemes felvenni a Nagy József által kidolgozott Difer mérést, mely mérés kellő tájékoztatást ad nekünk a sikeres iskolakezdés szintjeiről tanítványainknál. 7 területet ismerünk meg általa:

1. Írásmozgás-koordináció vizsgálata: formamásolással. Jelzi: az íráskészség elsajátítását, esetleges nehézségeit.

2. Beszédhang-hallás vizsgálata: az írás és az olvasás sikerességét jelzi előre.

3. Relációszókincs vizsgálata: beszédértés képességét jelzi.

4. Elemi számolási készség vizsgálata: matematika tanulás sikerességét jelzi előre.

5-6. Tapasztalati következtetés és a tapasztalati összefüggés megértésének vizsgálata: jelzi a tudásszerzés, tanulás, gondolkodási képességek fejlettségét.

7. Szocialitás: beilleszkedés képességét, társas kapcsolatok kezelését jelzi előre.

A mérés eredményeként láthatjuk, hogy egy osztályban járó tanulók között években kimutatható eltérések lehetnek – s egyszerre kell megfelelni a tanításunkkal azoknak a gyerekeknek, akik egy területen csak az előkészítő szinten tartanak (óvoda kiscsoport szintje), s azoknak, akik esetleg már az optimum szinten (ált. iskola 2-3. osztályos szint) járnak.

eDIA: A Szegedi Tudományegyetem által kidolgozott mérési rendszer segítségével nem csak a bejövő képességekről kapunk képet, hanem a későbbiekben, a tanulás eredményességének ellenőrzéséhez is segítséget kaphatunk. 3 területen: a szövegértés, matematika és a természettudományos gondolkodás terén 1-6.osztályig végezhetünk méréseket. Hatalmas feladatbank áll rendelkezésre, melyből a gyermek válaszainak megfelelő nehézségű feladatokat kap. Egy tanévben többször is elvégezhetők ezek a mérések, így visszajelzést kapunk a munkánkról.

Még egy mérést szeretnék kiemelni: ez a Kognitiv profil teszt. Nem hagyományos mérés: erős és gyenge pontokat jelez tanulóinknál. Gyarmathy Éva dolgozta ki. Felvehető papír-ceruza módszerrel, de számítógép mellett is. Használható tehetségazonosításra is.

Azt gondolom, ha mindenkit saját képességeinek megfelelően a legmesszebbig eljuttatunk, már minden tőlünk telhetőt megtettünk.

Csányi Judit

Szakirodalom ajánló: Nagy József, Józsa Krisztián és mtsai (2004): Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban, Mozaik Kiadó,Szeged

Kompetenciafejlesztéshez ajánljuk: https://neteducatio.hu/uzlet/kompetencia-kalauz-33-feladatterv-kompetenciafejleszteshez-iskola/