Érdekelt minket, vajon mi motiválja diákjainkat, hogy értékelik e-learning képzéseinket, és tudják-e hasznosítani a tanultakat. Ezért megkerestük 8 diákunkat, akik a 2016-os “tanév” kiváló tanulói lettek. Teljesítményük hátteréről kérdeztük őket.

Ismerjék meg első két kiváló tanulónkat:

Kárpáti István  (Váci SZC Petőfi Sándor Gimnáziuma, Gépészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma, Aszód)

Neteducatio: Gyermekként is éltanuló volt? Mi adta a motivációt, hogy most (is) az elsők közé kerüljön?

K.I.: Nem térek ki a kérdés elől, de….kérdés, mit jelent az éltanuló fogalma? Ki az “éltanulóbb”? Aki mindenből jeles osztályzattal rendelkezik, de igazából egyik tárgyból sem haladja meg jelentősen a jeles osztályzathoz szükséges minimumszintet (azaz az iskola/tanár által a jeleshez megkövetelt szint a cél)? Vagy az, aki néhány területen kevésbé jó, de néhány másikon egészen kiváló? Vagy az, aki a megtanulható dolgok skáláját nemcsak az iskolában találja meg, azaz már a diákévek alatt szert tesz olyan műveltségterületekre, amelyekben a társai teljesen járatlanok?

Elfogadom, hogy vannak, akik késztetést éreznek a hagyományos értelemben vett “éltanulói” státusz elérésére, de én inkább mindig is azokban a témákban tudtam az átlag fölé emelkedni, amelyek kapcsán különös érdeklődést, késztetést éreztem. A neteducatio.hu Etika tanfolyamain ez két irányból jött: egyrészt maga a téma számos területe különösen érdekel, másrészt igyekeztem minél több használható fogást megtanulni, amelyet a tárgy oktatása során is alkalmazhatok és így a tárgyat élvezetesebbé tehetem a diákjaim számára is. De szerintem számos kollégám hasonló módon gondolkodik!

N.: Hogyan tudja felhasználni az elvégzett képzés(eke)t pedagógiai gyakorlatában? 

K.I.: Egyrészt a képzés során sok  “kötelező” és sok opcionális olvasnivaló volt, melyek egyes hivatkozásait követve más cikkekre, majd azok hivatkozásait követve megint csak új tartalmakhoz jutottam. A 120 órára kalibrált képzés során nyilván nem válhattam a téma szakértőjévé, de úgy gondolom, hogy sok olyan témát ismertem meg, amely kapcsán késztetést érzek a további tanulásra.

Másrészt számos feladatot kellett legyártanom, mely önmagában is gondolkodtató volt és arra is ötleteket adott, hogy az iskolában én hogyan tudhatnám a diákokat gondolkodtatni. (Ami néha magától is megy, néha viszont nekem kell a “lélek bábájának” lennem.)

N.: Pedagógusként nyilván számtalan továbbképzésen részt vett már. Mi a véleménye az e-learning tanulási formáról? Van-e létjogosultsága a kontaktórás továbbképzések mellett? Melyiket szereti jobban?

K.I.: Igen, számos pedagógus és nem pedagógus képzésen részt vettem már. Színtiszta e-learning tanfolyamon most vettem részt először, de eleve ilyet kerestem, mert az általam megtervezhető és beosztható haladási tervem révén nemcsak több időt tudtam a tanulásra fordítani, mint ahogyan azt egy hagyományos képzés kapcsán tehettem volna, hanem élvezetesebb is volt a dolog (hiszen ha fáradt voltam, vagy egyszerűen máshoz volt kedvem, akkor nem kellett kevésbé motiváltan “etikáznom”).

Mgr. Goda Rita

N.:Gyermekként is éltanuló volt?Mi adta a motivációt, hogy most (is) az elsők közé kerüljön?

G.R.: Azt kell, hogy mondjam gyermekként sosem voltam az elsők között, így hát éltanuló sem voltam. Akkor még azonban nem foglalkoztam ezzel annyira, de most, felnőttként büszke vagyok, hogy eljutottam ide, még akkor is, ha csak a pályafutásom elején tartok, mint kezdő óvodapedagógus.

Hogy mi adta a motivációt? Talán leginkább az ovis gyerkőcök, valamint a tenni akarás. Tudtam, hogy a képzések csakis pluszot adhatnak a munkám során. Nagyon élvezem a munkám, imádom az ovis ,,gyerkőceim” (meg a nem ovisakat is, akikre szabadidőmben vigyázok).

N.:Hogyan tudja felhasználni az elvégzett képzés(eke)t pedagógiai gyakorlatában?

G.R.: Első képzésem ,,Az óvodai nevelés eszközkészlete a papírtól az IKT-ig – továbbképzés óvodapedagógusok számára” volt, amiből sokat merítettem a munkám során. Sok olyan ötletet kaptam, amiből tudok meríteni, illetve átalakítani azt az én kis csoportomra. Szerintem fontos, hogy az eszközök jól legyenek elkészítve, érdekesek legyenek a gyermek számára, továbbá amit velük készítek is fogja meg őket, élvezzék az elkészítésüket.
Második képzésem most sikerült elvégeznem. Ezen a képzésen is sok új fogalommal ismerkedtem meg, megbizonyosodtam róla, hogy mennyire sokfélék lehetnek a gyermekek. Ötleteket kaptam, hogyan is lehet fejleszteni a hátrányos(abb) helyzetűeket, milyen módon tudom közelebb vinni hozzájuk az elsajátítandó dolgokat. Fontos, hogy megismerjük egymást, elfogadjuk a másikat úgy, ahogy van és erre a gyermekek is legyenek képesek.

N.:Pedagógusként nyilván számtalan továbbképzésen részt vett már. Mi a véleménye az e-learning tanulási formáról? Van-e létjogosultsága a kontaktórás továbbképzések mellett? Melyiket szereti jobban?

G.R.: Az e-learning tanulási forma véleményem szerint egy kiváló tanulási forma. Nagyon hatékonyan, könnyen végig tudtam csinálni mindkét képzést. Nem sürgetett senki, saját tempómban (kedvem szerint) tudtam haladni, teljesen átlátható szövegek, képek és segédanyagok segítettek abban, hogy elsajátítsam a képzési anyagokat. Mivel még csak e-learning továbbképzésen vettem részt, így csak erről tudok nyilatkozni. Ez teljes mértékben elnyerte a tetszésem és úgy vélem, hogy a jövőben még a terveim között lesznek újabb továbbképzések.