Miért jó bábozni? Ha röviden szeretném megválaszolni a kérdést: Mert a gyerekek szeretik nézni, ahogyan a bábok életre kelnek, ahogyan a mese a szemük előtt játszódik és egy különös, varázslatos világba repíti őket. Csodaország ez, ahol a gyerekek a bábozás ideje alatt azonosulhatnak és szimpátiát érezhetnek egy-egy meseszereplővel. Pálfi Judit 16 kidolgozott bábjátéka ilyen varázslatos világba kalauzolja el a gyerekeket.

Mai rohanó világunkban, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a technika világában a bábozás az egyik olyan lehetséges módszer az óvodapedagógus kezében, amelyet ha a csoportjában alkalmaz, lecsendesedhetnek, elmélyülhetnek a mese világában a gyerekek. Láttam olyan óvónői bábelőadást, ahol talán épp annak a gyermeknek a szeme csillogott a legjobban, akiről tudtuk, hogy gyakran használja a tabletet, a virtuális játékokat. A legnagyszerűbb érzés az volt, hogy a bábozás után az élményét a rajzában is megjelenítette. Egy apró lépés volt, de a bábozás az ingerszegény környezetben élő gyermek számára segítheti a fantázia fejlődését is. Az a gyermek, aki félénkebb a társainál, ha egy bábot a kezébe vesz és a „báb beszélhet” helyette, könnyebben fejezheti ki érzéseit, könnyebben nyithat a külvilág felé. Az óvodapedagógus ezáltal közelebb kerülhet a gyermek gondolatvilágához, könnyebben tud segítséget nyújtani, megoldást kínálni.

Közösségépítő és számos más képességfejlesztő hatását Pálfi Judit így foglalta össze:

• Feszültségoldó hatása terápiás célzattal is hatékonyan alkalmazható.
• A kifejező, érthető beszéd alapjait, majd annak gyakorlását is kiválóan megalapozza, fejleszti.
• Figyelemkoncentrációra késztet, hiszen a mozgás a beszéd és a zene együttes odafigyelésére van szükség ahhoz, hogy a kisgyermekek kezében is életre keljenek a bábfigurák.
• Kreativitásra késztet a díszlet, a kellékek kitalálása, elkészítése.Mindezek mellet a bábjáték:

• erősen motiváló hatású
• fejleszti a gyermekek figyelmét
• fejleszti a gyermekek képzeletét
• fejleszti a gyermekek emlékezetét
• hozzájárul a pedagógus és a gyermek közötti kapcsolat kibontakozásához is

A könyvben kidolgozott dramaturgiákat találunk, melyek nagyon egyszerűek, könnyen eljátszhatók. Az sem gond, ha a pedagógus maga kijött a bábozás gyakorlatából, vagy fiatal óvónőként még kicsit gyakorlatlanabb a bábmozgatás technikájában, hiszen 22 gyakorlati tanács nyújt mindebben segítséget.

Mindezek mellett a könyvben 16, a szerző által aprólékosan kidolgozott bábjátékot is találunk, amely segítséget nyújt a pedagógusok számára. A drámaórák, drámafoglalkozások megtartásához pedig egy javasolt foglalkozás felépítéssel is találkozunk.

Miért éppen ez a 16 mese került bele a könyvbe? Mert az állatmesék állnak közelebb az óvodás és az elsős és másodikos tanulókhoz. A szerző odafigyelt arra is, hogy a mesék előadhatók legyenek az intézmények alap-bábkészletével.

A 16 kidolgozott bábjátékok címei ezen a linken megtalálhatóak:

Pálfi Judit: Bábjátékok kincsestára