Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, élt néhány bölcs király s királynő, akik a Napnál is fényesebben látták, hogy évtizedek alatt nemhiába gyűjtötték össze őseink a szebbnél szebb meséket. Gondoltak egyet, hogy fel lehetne használni ezeket a különféle testi és lelki bajok gyógyításában. Az ötlet híre hetedhét országon túl szárnyalt, és bizony ma már az oktatásban is egyre többen mesélnek…A biblioterápia, vagyis a könyvekkel való gyógyítás nem új keletű dolog, a meseterápia pedig egyre ismertebb és népszerűbb módszer. Itthon több fajta irányzata is van. Alkalmazzák az egészségügyben, a lelki tanácsadásban és az oktatásban is. Egyes szakértők abból a sajátságos helyzetből indulnak ki, hogy nincs az életünkben olyan helyzet, amelynek ne lenne a magyar népmesék között egy megfelelő párja.[1]
Mielőtt úgy döntenénk, hogy szívesen segítségül hívnánk a módszert, nem árt részletesebben utánajárni,[2],[3] hogy pontosan miről is szól, viszont egy-két mesei elemet bátran bevethetünk a különféle korú tanulóknál.
Kisebbeknél mesékkel fejleszthetjük az empátiás és a kommunikációs készségeket. Elmondhatják kedvenc meséjüket, bemutathatják saját magukat egy meseszereplő helyébe bújva, vagy illusztrációt készíthetnek a kedvenc történetükhöz. A kreativitás fejlesztéséhez jó ötlet, ha egy mesét megkezdünk, amit aztán a tanulóknak kell befejezni, akár láncmeseként.
A mesehősökön keresztül beszélhetnek a gyerekek vágyaikról, örömeikről vagy épp félelmeikről is, megismerhetnek más nézőpontokat, de mindig vezessük rá őket, hogy kellő kitartással és bátorsággal le tudják győzni a félelmüket jelképező sárkányokat, és bizony elnyerhetik királyságukat! De vajon kinek mit jelent királynak vagy királynőnek lenni? Erről is sokat lehet beszélni.
A felsősök, sőt a középiskolások is kedvelik, ha egy mesén keresztül közelítünk meg egy témát, hiszen így egy kis időre visszarepülhetnek a gyerekkorukba, ugyanakkor hamar rájönnek, hogy ezek a szövegek nemcsak szórakoztatnak vagy elkápráztatnak, hanem nagyon gyakran komoly, mély tartalmakat rejtenek magukban.
Az önismeret vagy a verbális kifejezőkészség fejlesztésénél, konfliktuskezelésnél sokat segíthet egy jól kiválasztott mese, mint ahogy empátiára, toleranciára vagy épp hatékony életvezetésre nevelhetünk vele.
Nagyobbaknál, kamaszkorban gyakori téma a párkapcsolat, ám sokszor a lányok és a fiúk „cikizik” egymást. A négy férfi meg egy nő című népmesét[4] habár afrikai alkotásként tartják számon, jól lehet vele dolgozni osztályfőnöki órán vagy diákönkormányzati napon, ha a tanulókkal a párválasztásról és a párkapcsolatokról szeretnénk beszélni.
Ráhangolhatjuk a témára őket úgy, hogy külön csoportba ültetjük a lányokat és a fiúkat, majd színes plakátot készíttetünk velük az ellenkező nem pozitív és negatív tulajdonságairól. Ezeket beszéljük meg megfelelő tanári facilitálással, reagáljunk az állításokra, és adjunk lehetőséget, hogy mindenki elmondhassa a véleményét! Közben érdemes felhívni a sztereotipizálás veszélyeire a figyelmet.
Ezt követően kezdjük el felolvasni vagy elmondani a Négy férfi meg egy nő című mesét, de egy ponton, még mielőtt kiderülne, hogy nehéz olyan társ nélkül élnünk, akik jól kiegészít minket, szakítsuk meg a történetet, hogy a tanulók saját elképzeléseik szerint folytathassák azt.
Miután mindenki előadta a befejezett meséjét, aki szerette volna, olvassuk végig az eredeti történetet, és hasonlítsuk össze a gyerekek által írt különféle variációkkal! Megfelelő hozzáállással tanulságos beszélgetés kerekedhet így a tartós párkapcsolatról, a kölcsönös a tiszteletről, a felmerülő magánéleti problémák, személyes válságok emberséges rendezéséről vagy épp a megértésről és elfogadásról.
Természetesen más népmesét is felhasználhatunk a téma feldolgozásához, hiszen az összegyűjtött magyar népmesék nagy kincsek a nevelésben és az oktatásban is.
A foglalkozás végén akár a Gary Chapman-féle[5] tesztet megmutathatjuk a tanulóknak, hogy jobban megismerjék önmaguk és mások „szeretetnyelvét” a tartósabb és boldogabb kapcsolatok reményében.
Sajátos hangulatú, érdekes, motiváló órákat tarthatunk a mesebirodalom megnyitásával.
Fegyverneki Gergő
[1] Boldizsár Ildikó (2010): Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető. Budapest.
[2] Boldizsár Ildikó szerk. (2014): A meseterápia a gyakorlatban. A metamorphoses meseterápia alkalmazása. Magvető. Budapest.
[3] Kádár Annamária (2012): Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó. Budapest.
Kádár Annamária (2014): Mesepszichológia 2. Útravaló a kényes nevelési helyzetekhez. Kulcslyuk Kiadó. Budapest.
[4] Boldizsár Ildikó (2007): Mesék nőkről férfiaknak. Magvető. Budapest.
[5] Gary Chapman (2013): Egymásra hangolva. Öt szeretetnyelv a házasságban. Harmat Kiadó. Budapest.
Ha érdekelné, szerzőnk hogyan csinálja, megvásárolhatja kötetét az alábbi linken: http://neteducatio.hu/uzlet/ikt-s-otlettar/