A bábok varázsa abban rejlik, hogy minden bánatunkat, örömünket el tudjuk játszani általuk, csökkentve belső feszültségünket, szorongásainkat. E mellett gyakran bábozunk egymás közelségében, a testi kontaktus pedig a legtöbb gyermeknek nagyon fontos. Minden báb dinamikus, folyton mozgásban van, színes, érdekes, így képszerűsége megfelel a gyermek vizuális beállítottságának, a mozgás pedig örömforrás számára.
Valószínűleg ezért is olyan kedveltek a gyermekek körében is. A bábokon általában felerősítve látunk egy-egy tulajdonságot, a figura ki van munkálva (pl. állat vagy ember), de előfordulhat, hogy olyan eszközöket fogunk be a játékba, amik egyszerűek, hétköznapiak (pl. egy gyűszű).
A kisgyermekek a bábozás alkalmával teljesen azonosulnak az általuk felvett karakterrel: közös az örömük, bánatuk, szorongásuk stb. Ebben a szenzitív életszakaszban nem válik el élesen a valóság és a képzelet. Így lehetséges, hogy a dadogó, esetleg mutista gyermek a bábozás során folyékonyan beszél, a báb nevében. Ilyenkor – ahogy mondani szoktuk – kijátssza magából a frusztrációját (vagy más, intenzív érzelmeket, történéseket). A bábot terápiás eszközként is alkalmazzák a pszichológusok, hiszen felszabadítja a gyermeket, oldja a szorongást. Pedagógusként – többek között – azért is ajánlatos a használata, mert fejleszti a kreativitást, a szókincset, a problémamegoldó képességet és az érzelmi intelligenciát.
Közismert, az óvodai nevelésben/iskolában használt bábfajták
1.Árnyjáték
Az árnyjáték talán nagyobb tervezést és előkészületet igényel, mint a kesztyű- vagy ujjbáb, de mindenképpen megéri foglalkozni vele. A hátulról megvilágított paraván előtt játszva különböző árnyalakokat jeleníthetünk meg. Kiválóan fejleszti az alak-háttér felismerést.
IDE kattintva egy árnyjátékot tekinthet meg.
2.Kesztyűbáb
Az óvodákban, bölcsődékben és iskolákban leggyakrabban előforduló bábfajta. Kialakításának lényege, hogy a bábot úgy húzhatjuk fel a kezünkre, mint egy kesztyűt. A karjaiba, és a fejébe is egy, vagy több ujjunkat helyezzük, és a kéz, illetve az ujjak mozgatásával keltjük életre a figurát.
IDE kattintva egy klasszikus, kesztyűbábbal előadott mesét tekinthetnek meg.
3.Marionett
A marionett báboknál a testrészek külön-külön mozgathatóak a felfüggesztett madzagok segítségével. Ne gondoljuk, hogy ezek a figurák csak és kizárólag a színházba valók, kis fantáziával könnyen elkészíthetjük a gyerekekkel közösen saját bábjainkat. A képen látható síkbáb karjai és lábai cérnával vannak odavarrva, de akár jancsiszöggel is megoldhatjuk a végtagok rögzítését. Ennek a bábnak a mozgatása sokkal nagyobb koncentrációt igényel, hiszen kiemelten figyelni kell a madzagokra, a mozgatás sorrendjére.
4.Pálcásbáb, botbáb
Szintén népszerű az óvodában, ám a balesetveszélyre fel kell hívnunk a figyelmet: a hurkapálcikára rögzített figura könnyen okozhat sérülést. Kisebbeknek ajánlott fakanál felhasználásával készíteni a bábot.
Az alábbi videón fakanálbáb készítést tekinthetnek meg.
5.Ujjbáb
Az ujjbábok könnyen és gyorsan elkészíthetőek, nem szükséges hozzájuk nagy varró tudomány. A legegyszerűbben filc felhasználásával csinálhatunk változatok bábokat, melyeket több meséhez, vershez is felhasználhatunk. Előnyük, hogy a gyermekek könnyen fel tudják húzni, s akár egyszerre többet is mozgatni tudnak. Ellentétben a kesztyűbábokkal, ezek kifejezetten jól használhatóak a gyermek kicsiny kezeivel is.
Ebben a videóban állatos ujjbábok készítését mutatják be.
6.Tipegők
Ezeknél a báboknál a gyermek (vagy a felnőtt) ujjai szolgálnak a figura egy-egy testrészeként (pl. lába, kar). Előnyünk, hogy könnyen elkészíthetőek, viszonylag egyszerű sablonokból, darabokból összeállíthatók. Hátrányuk, hogy könnyen elszakadhatnak, hiszen általában papírból készülnek.
Felhasznált irodalom:
http://old.ektf.hu/tanszek/irodalomtudomanyi/01-A%20babjatek%20tortenete.doc (letöltés időpontja: 2018.március 2.)
Domány Mária (2001): A bábjáték varázsa – Első rész (http://dda.vmmi.org/konyvek/domany.pdf letöltés időpontja: 2018.március 2.)