Készítette: Kucsera Orsolya
Káosz a szünetben, napköziben vagy társasjáték az iskolában?
Egy tipikus szerdai nap. A gyerekek hosszú órák óta az iskola falai között. Kint borús, nyirkos hideg idő van, az amúgy is csöppnyi udvarra kimenni reménytelen.
A fiúk jobb esetben egy flakonnal fociznak, rosszabb esetben egymáson vezetik le a felgyűlt és kitörni készülő energiát, a lányok csak gubbasztanak a helyükön és üveges tekintettel a telefonjukat nyomkodják.
Amikor a flakon az ablakot töri, vagy Máté az ujját, miközben rádőlt egy felborult szék a bunyó közben, lehet gondolkodni, hogy ki kapja az osztályfőnöki intőt.
Vagy ehelyett azon is lehet gondolkodni, hogy MIT JÁTSSZUNK?
A gyerekek játszanának maguktól is. Szabadon és spontán, de talán nincs meg hozzá a játéktáruk. Egy kis energiabefektetéssel és időráfordítással magunknak is nyugalmasabb perceket szerezhetünk. Adjunk nekik ötleteket!
Cikkünkben játékokat ajánlunk, amelyeket szünetekben vagy napköziben rövid idő alatt le lehet játszani, vagy akár vezetve az eredményeket újra és újra folytatni lehet.
Nem kell hatalmas költségvetésű játékokra gondolni, elég lehet akár egy kocka vagy pakli kártya és egy pár korong, zseton.
Fontos lépések, szabályok:
A szabálymagyarázat, ne legyen túl hosszú. Ne legyen túl sok vagy bonyolult a szabálya, mert az ijesztő lehet és ne tűnjön nehéznek sem, ezért a szabálymagyarázat legyen könnyen érthető, rövid, strukturált.
Legyen játékválaszték, többféle alternatíva melyek közül a gyerekek szabadon választhatnak.
Játék közben játsszunk! Ne akarjuk minden egyes lépés után elmagyarázni a gyereknek, hogy mi volt a tanulság, mit kellett volna tenni – ha erre van igény, azt a játék után meg lehet beszélni.
Tilos elárulni, hogy a játék mit fejleszt!
Licites kockajáték: PIG
Hozzávalók:
1 db kocka
100-ig összeadni és kivonni tudó vagy tanuló gyerekek
Az első játékos dob a kockával, hangosan kimondja a dobott számot, majd újra dob, fejben hozzáadja az első számhoz a dobott számot és hangosan már a két szám összegét mondja ki. Egészen addig folytatja ezt, amíg vagy úgy dönt, hogy megáll és felírja a végösszeget, vagy dob egy 1-est és ezzel lenullázza az ebben a körben gyűjtött pontjait. A sorban következő játékos ugyanígy gyűjti a pontjait. Az nyer, aki először eljut 100-ig, vagy egy megállapodott számig.
A játékot lehet cifrázni, ha 100-tól indulunk és kivonással haladunk a 0 felé, vagy több dobókockát használva nehezítünk az összeadáson, kivonáson.
Sztorikocka
Hozzávalók:
tetszőleges számú ábrával ellátott kocka (Sztorikocka)
beszélni tudó gyerekek és egy csipetnyi fantázia
Az első játékos dob a kockákkal és a dobott szimbólumokkal elkezd egy történetet, a következő már egyenként dob a kockákkal és a dobott szimbólummal szövi tovább a történetet. A végére egészen biztosan egy vicces mese kerekedik ki. Alternatív szabályként mindenki külön mesét mond a dobott szimbólumokkal. A játék idegen nyelven is játszható. A játékszabály szabadon alakítható, ahogyan a kockák száma is.
Kártya játék: Nincs kegyelem!
Hozzávalók:
Nincs kegyelem pakli kártya + zsetonok
35-ig számolni tudó gyerekek
Minden játékos 11 db zsetont kap. Az első, majd a soron lévő játékosnak döntenie kell az asztalon lévő kártyáról: vagy felveszi, és így mínusz pontot kap (a kártyán szereplő értékben), vagy elutasítja azt, és mellé tesz egy zsetont. Ha felveszi az asztalon lévő kártyát, a már bent lévő zsetonokat is megkapja. A felvett kártyákból lehet sorokat alkotni, így csak a sor legkisebb értéke számít mínusz pontnak. A zsetonok plusz, a kártyák pedig mínusz pontokat jelentenek. A győztes a legtöbb ponttal rendelkező játékos.
A pedagógusnak a törések és az intővel való vacakolás helyett az EXTRA:
Miben fejleszt a játék? A kulcskompetenciák fejlesztésén túl (pl.: matematikai: tízes-átlépés, számlálás, számszomszédok, sorozatok, mennyiségek, negatív számok) a játék a döntéshelyzeteket gyakoroltatja. Minimális kockázattal, egy szimulált, védett környezetben próbálgathatják a cselekvéseiket. Minden játék problémamegoldásra motivál és újabb probléma megoldásához csinál kedvet. De nem 1 órán belül és nem holnap.
Fejlesztő hatásuk közvetve valósul meg és onnan érhetjük tetten, hogy egyre jobban játszanak. Egyre gyorsabban számolnak fejben, egyre színesebbek a történetek, egyre több a csavar, egyre ügyesebb a licit. A játék komplex fejlődési lehetőségeket biztosít, amit számos területen kamatoztathatnak. Az alapvető szövegértési és matematikai készségek mellett a szociális kompetenciáit is fejlesztik, például a fókusz, a szabálykövetés, vagy a kommunikáció és metakommunikáció területén.
Vigyázat, azért játszunk, mert játszani szeretnénk, és nem azért, hogy megtanuljunk valamit!
Ez csak akkor jöhet létre, ha megvalósul a spontaneitás és a szabad választás. A játékok legyenek szabadon hozzáférhetők. Ha a gyerekek vándorolnak a termek között, rendszeresíthetünk egy cipősdoboznyi játékot, ami vándorol a gyerekekkel.
Kezdetben az első kihívás a gyerekek bevonása, ehhez vegyünk részt játékosként, partnerként a játékban, egyenlő ellenfélként. Nem mint felügyelő! Később akár hátra is léphetünk, minden menni fog magától.
Nem kell játékszakértőnek lennünk, csak szeressük a játékot! A játékok arzenálját folyamatosan bővítsük. Segítségül a következő cikkünkben további játékokat mutatunk.
És miért játszunk? Mert szünet van és a játék szórakoztató! És utálunk intőt írni
Felhasznált irodalom: Jesztl József, Lencse Máté: Társasjáték-pedagógia