Mit takar pontosan az önértékelés? Ki végzi és milyen szempontok alapján? Tisztázzuk a kérdéseket – általános és részletes információt kap az önértékelés működéséről.

Általános információk az önértékelésről

Az önértékelés a magyar köznevelési rendszer minőségének javítása érdekében bevezetett új szerkezetű ellenőrzési modell hármasának egyike: tanfelügyelet, pedagógus minősítés és önértékelés. Az önértékelés elemeiben nagyon hasonló a másik két ellenőrzési rendszerhez, azonban abban nagy különbséget mutat, hogy kik végzik ezt el.

Az önellenőrzést – ahogyan a neve is mutatja – nem egy külső „idegenekből” álló bizottság tagjai végzik az egyes intézményekben, hanem az intézményben dolgozó, erre a feladatra kijelölt kollégák maguk. A rendszer lényege, hogy központilag meghatározott szempontok alapján – ami biztosítja az egységességet az ország különböző intézményeiben – az adott intézmény maga dolgozza ki a szempontrendszeren belül a maga elvárásait a saját pedagógiai-szakmai elvei alapján. Mivel a szempontrendszer és az ellenőrzés elemei egységesek, így biztosított az, hogy a korábbihoz képest ne legyenek egymással összehasonlíthatatlan belső értékelések, hanem lehetőség legyen összevetni az ország különböző részein levő intézményeket.

Ezek a közös szempontok elérhetők az OH oldalán az Önértékelési Kézikönyvben (oktatas.hu/kiadvanyok) – ezek alapján az adott intézmény önértékelési munkacsoportja dolgozza ki a saját intézményi szempontrendszerét. Az önértékelésnek 3 eleme van: az intézmény, az intézményvezető és a pedagógusok önértékelése.

Az intézmény önértékelésénél az önértékelést végző munkacsoport és az intézményvezető az egységes szempontrendszer alapján kidolgozza az önértékelés célját, elvárt eredményeit, a megvalósuláshoz szükséges feladatokat, ezek ütemezését és a végrehajtáshoz szükséges lépéseket. Az intézmény önértékelési terve tartalmazza az előkészületek pontjait, a megvalósításra vonatkozó terveket és az önértékelés végső kiértékelésének rendjét.
A pedagógus önértékelésének az elemei sokban hasonlítanak a minősítés és a tanfelügyelet elemeire, ennek oka az, hogy egységes rendszert dolgozzon ki mindenki, melyek elemei megfeleltethetőek legyenek egymásnak. Az ellenőrzés a már jól megszokott 8 kompetencia mentén zajlik. Elemei a következők: dokumentumelemzés, tanmenet, éves terv dokumentumai, óratervek/foglalkozástervek megtekintése, napló és tanulói füzetek/gyermeki produktumok. Ezt követi két darab óra/foglalkozáslátogatás, amin a pedagógus saját intézményében dolgozó, az önértékelési munkacsoport tagjai vesznek részt, valamint a munkacsoport interjút készít a pedagógussal és a vezetőjével. Ezt egészíti ki az online kérdőíves felmérés, ahol az ellenőrizendő pedagóguson kívül a kollégái, valamint azok a szülők töltenek róla ki standard kérdőívet, akiknek a gyerekeit tanítja (középiskolák esetén a diákok is).

Az intézményvezető ellenőrzése esetén 5 tapasztalati területet vizsgál meg a munkacsoport:

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Az ellenőrzésének az elemei közé tartozik a munkájához kapcsolódó dokumentumok elemzése (vezetői pályázat/program, pedagógiai program, munkaterv és éves beszámoló, SzMSz). Ezt kiegészíti a kérdőíves felmérés, ami az intézményvezetői kérdőíven túl magában foglalja a kollégái és a szülők kérdőívét. Interjú készül a vezetővel, valamint a munkáltatójával az adott intézményvezető munkájáról.
Kövesse a Neteducatio szakmai cikkeit, amikben segítséget, támpontot nyújtunk a pedagógus pályát érintő kérdések területén! Rendszeresen frissülő tartalmaink követik a jogszabályi változásokat, hogy Önnek ne kelljen a jogi szövegek útvesztőjében bolyongania.