A levelezés egy igazán sokoldalú és a mindennapi munkában jól használható módszer. Bármilyen óvodai történés, ünnep, esemény, projekt kapcsán alkalmazható és garantáltan a gyerekek kedvence lesz… főleg, hogyha mesés keretbe ágyazzuk!
A Freinet módszerek alkalmazása a nevelésben szinte minden pedagógus számára ismerős. Vannak, akik szándékosan alkalmazzák ezeket a fogásokat, sokan pedig ösztönösen. Elemeit érdemes minden óvodapedagógusnak beemelni módszertani eszköztárába.
Célestin Freinet (1896-1966) francia tanító módszere egyike a 20. század első felében keletkezett reformpedagógiai irányzatoknak. Freinet maga is gyakorló pedagógus lévén módszerét sokkal inkább a gyakorlati elemekre, mintsem elméleti tudásanyagra építette fel. A módszer lényege tulajdonképpen négy kulcs kifejezéssel határolható körül:
- A szabad önkifejezés: fantáziánk szabad szárnyalása szóban, írásban, alkotásainkban, táncban stb. Szükséges hozzá egy bizalommal teli, elfogadó légkör, ami nem szab határt az önkifejezésnek.
- A kíváncsiság: a felfedezéshez, a tapasztalatok gyűjtéséhez, a tanuláshoz elengedhetetlen. Mindennapi tudásszerzésünk motivációja.
- A közösség: szükséges egy stabil, elfogadó, bizalmas légkör, egy csoport kialakítása. Ennek tagja a gyerekeken kívül a szülők és a pedagógus kollegák is. Így tud megvalósulni legteljesebben az együttnevelés.
- A természetközeliség: a környezet, ami körülvesz minket, a csodálatos természet és az ember alkotta világ egysége, az egyensúlyra való törekvés, ezek védelme.
E négy, a pedagógiában igen fontos momentum egyesül a levélküldés módszerében, mely ismerős lehet azoknak, akik Karczewicz Ágnes óvodapedagógus munkásságát követik. Ő ugyanis Cinege csoportjának évről évre meseleveket küld, amik meghatározzák a mindennapi óvodai életet.
De miért jó a módszer?
Először is felvet egy konfliktust, egy megoldandó problémát, mely felkelti a gyerekek (és szüleik) kíváncsiságát. Ez természetesen mindig az aktualitásokhoz igazodik (pl. nevelési év elején- eltűnt az óvoda kulcsa). Másodszor együttgondolkodásra, együttműködésre sarkallja a résztvevőket, hiszen a problémát kizárólag összefogással lehetséges kiküszöbölni. Ezt tetőzi, hogy Ági meselevelei általában a természetbe csábítják a kicsiket és a nagyokat, ahol a szabad levegőn mozoghatnak, ismerkedhetnek a természettel, közvetlen környezetükkel, felfedezhetnek, tapasztalatokat gyűjthetnek. Mindezeket pedig a szabad kifejezés módszere fogja össze, hiszen maga a levél is egy kreatív írás, a fantázia szüleménye, illetve a gyerekek is megnyilvánulhatnak a kalandok során: hol szóban, hol kreatív alkotásokban, mozgásban.
Karczewicz Ágnes tapasztalatait és felhalmozott leveleit rendszerezve elkészítette a Manóvilág az óvodában című szakmai kiadványát, melyben konkrét levelek, tevékenység ötletek, jó gyakorlatok szerepelnek. Ezek mind megvalósíthatóak más csoportokban is, az egyéni igények és lehetőségek figyelembe vételével. A szakkönyv nívóját emeli a szerző saját meséje, mely elkalauzol minket Tinóru varázslatos világába, amely sokkal hétköznapibb, mint gondolnánk.
Forrás: Galambos Rita- A Freinet pedagógia Magyarországon (www.pukanszky.hu/eloadasok)