A kockák nyilvánvaló közösséget kovácsoltak a pedagógusokból, diákokból, szülőkből – érdemes arra gondolnia, hogy ennek az összetartozásnak az iskola falain belül is mekkora ereje lehet.

Az elmúlt hetekben mind az írott, mind a nyomtatott, sőt az online sajtó is a kockáktól volt színes: piros, kék, zöld, sárga, lila… mindegy – hiszen mind ugyanazt fejezik ki. A mozgalom okai és célja a pedagógusok számára nyilvánvaló. De vajon mit gondolnak és értenek ebből a diákok, akik közül sokan szintén kockás inget vettek fel, hogy szolidarítsanak tanáraikkal? A kockák nyilvánvaló közösséget kovácsoltak a pedagógusokból, diákokból, szülőkből – érdemes arra gondolnia, hogy ennek az összetartozásnak az iskola falain belül is mekkora ereje lehet.

5 tipp, hogy az új, kockák által kovácsolt közösségre hogyan építhet munkája során.

1. Első lépésként érdemes tisztázni azt, hogy mit jelent a kockás ing. Beszéljen a gyerekeknek a pedagógusok 25 pontjáról, magyarázza el őket (életkornak és fejlettségi szintnek megfelelően), és emelje ki azokat, amik rájuk is vonatkoznak. Beszélgessenek arról, hogy ők vajon mit gondolnak azokról a pontokról, amik őket is érintik (18. életévig tartó tankötelezettség előnyei és hátrányai; egyéni tanulási utak kialakítása; tananyag csökkentése; kötelező óraszámok csökkentése mellett szabadon választható órák és szakköri lehetőségek stb.).
A beszélgetés közben mindig tartsa szem előtt, hogy nem etikus meggyőznie a diákokat a saját igazáról, vagy befolyásolnia a gyerekek véleményét. Objektíven kérdezzen, és a tényekre szorítkozzon, hiszen mindenkinek joga van eldönteni, mivel tud szolidaritást vállalni.

2. A történelem, földrajz, vagy akár a társadalomismeret óra témája is lehet a szabad véleménynyilvánítás különböző formái. Végezzenek a diákok kutatómunkát, és párban, vagy kisebb (3-4 fős) csoportokban készítsenek prezentációt, kutatást arról, hogy különböző korokban, élethelyzetekben hogyan fejezték ki véleményüket az emberek, hogyan álltak ki az elveik mellett (pl.: március 15., október 23., 1989-es berlini fal ledöntése, 1968-as tiltakozás a vietnami háború ellen az USA-ban stb.).

3. Akár a rajzóra, magyar óra, akár a történelem, vagy osztályfőnöki óra témája lehet a szimbólumok jelentése. Hogyan válik valami szimbólummá, minek köszönhetően lesz ennek többletjelentése. Alkosson mindenki egy-egy szimbólumot a saját életével kapcsolatban. Ezeknek nem kell mindig valamilyen politikai vagy elvi tartalommal bírniuk, fontos azonban, hogy számukra többletjelentésük legyen.

4. A legkisebb gyerekek is megértik, hogy a demokrácia lényege az, hogy együtt alkossuk meg azokat a szabályokat, amik alapján a közösség élni és működni tud. Alkossák meg együtt az osztály „törvényeit” – ebben pedig a legfontosabb és megkérdőjelezhetetlen szabály a következő legyen: Senki sem bánthatja a másikat sem fizikailag, sem lelkileg! Alkossanak csoportokat és minden csapat jegyezze fel egy-egy kartonlapra a számukra fontos szabályokat. Ezután rendezzenek tárlatvezetést: függesszék ki az elkészült szabályokat és mindenki nézze meg a többiekét. A végső szabályrendszer úgy áll össze, hogy azokat a szabályokat fogadják el, amit az osztály 2/3-os többsége megszavaz.

5. A nagyobb (akár már felső tagozatos) gyerekekkel is érdemes vitát rendezni. Ez előtt beszéljék meg, mi is a kulturált vita ismérve: mindkét fél felépíti érvrendszerét; mindenki véleménye meghallgatást nyer; tilos a személyeskedés, a sértegetés; egymás érveire reagálunk; nem szabad eltérni a tárgytól. Ezután válasszanak olyan pontokat, amivel nem ért mindenki egyet – hangsúlyozza, hogy nem jó és rossz oldalról van szó, kockás és kevésbé kockás ingesekről. A szolidaritás nem jelenti azt, hogy mindenben kérdés nélkül egyet értünk egy mozgalommal vagy csoporttal. Igenis lehetnek eltérő vélemények, amiket ha nem hallgatunk meg, és nem tartunk tiszteletben, akkor nem korrekt módon járunk el.

+1. Hangsúlyozza, hogy nem politikai hovatartozásról szólnak ezek a beszélgetések, feladatok. Egy-egy helyzettel való egyet nem értés nem jelent semmiféle politikai elköteleződést. Ezt a szülőkkel előre érdemes megbeszélnie, akár a feladatokat, játékokat is, amiket tervez. A feladatok lényege az, hogy megtanuljanak a gyerekek kiállni, és érvelni a saját elképzelésiek mellett, és egy átfogó képet kapjanak a véleménynyilvánítás lehetőségeiről, a szimbólumok jelentéséről.

Pedagógusként nem csupán az oktatás a feladata, hanem cél az is, hogy a gyerekek minél szélesebb rálátást kapjanak a világról, értsék annak működését és véleményt tudjanak formálni a körülöttük zajló dolgokról.

Müller Andrea