A nehézkesnek és unalmasnak tűnő kötelező olvasmányokat is lehet izgalmasan tanítani úgy, hogy felkeltsük a tanulók érdeklődését, csak épp meg kell találnunk hozzá a megfelelő módszert – vallja Fegyverneki Gergő, aki az interaktív tábla és tanulói számítógépek használata után döntött úgy, hogy ideje elővenni irodalomórán a mobil eszközöket is.

Mivel Katona József Bánk bán című drámája mind világában, mind nyelvezetében távol áll a digitális generációtól, a debreceni magyartanár szerette volna a művet olyan módszerekkel és eszközökkel feldolgozni, amelyek kellően felkeltik a tanulók figyelmét. A fő cél a mű mélyebb megértése, a digitális eszközök használata és minél több élmény megszerzése volt.

Emiatt a 36 fős reálos osztállyal arra jutottak, hogy egy közös digitális tudástár létrehozása közben dolgozzák fel a könyvet, némi pályaorientációval és újságíróképzéssel egybekötve. Az online tudástárat ez esetben ugyanis egy irodalmi újság megszerkesztése jelentette. De nem akármilyen lett ez az újság: a képek megmozdulnak benne, akárcsak a Harry Potterben.

A tanulók felosztották egymás között, kik lesznek a főszerkesztők, a rovatvezetők, az újságírók, szóvivők, az illusztrátorok, az IKT-tanácsadók, a kreatív munkatársak és az informátorok. Így íródtak a mű alapján tudósítások, interjúk, kritikák, bűnügyi hírek, ismerkedtek a médiamanipuláció kulisszatitkaival is, miközben az egyre többször kerültek elő tanórán vagy otthoni készülődés közben a mobileszközök.

Gondolattérképen összegezték, milyen színházi szakmák léteznek, mobillal QR-kódokba rejtették a szereplők indítékait, Quizizz-zel mérték fel, egyáltalán ki mit értett meg a műből, idővonalon szedték össze a reformkor nagy eseményeit, de az igazi csodát a kiterjesztett valóság alkalmazás okozta. A mobilos applikációnak köszönhetőn ugyanis megmozdulnak az interaktív irodalmi újság képei: ezek mögül a gyerekek által készített háromdimenziós prezentációk és kisfilmek bukkannak elő. Igazi időutazás a 21. század, Katona József és Bánk bán kora között.

A siker természetesen nem maradt el. A Balatonfűzfőn megrendezett II. Mobil eszközök az oktatásban konferencián ennek a projektnek a bemutatóját választották meg a konferencia legjobb előadásának, a most szombaton tartott Digitális Konferencián pedig a leginnovatívabb ötletek között oklevéllel jutalmazták a projektet.  Mindemellett Gergő persze a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy jóval többen olvasták el a könyvet, mint amikor hagyományos módszerekkel dolgoztak, ráadásul sikerült diákjai számára bebizonyítania, hogy a mobiljaikkal a tanulás élmény lehet. A csillogó szemű diákokkal olyan tudást építettek fel a digitális eszközöknek is köszönhetően, amit akár más iskolák diákjai is nyugodtan használhatnak akár az érettségire való felkészüléshez.

A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 11. C. osztályos tanulói mindnyájan lelkesen, motiváltan és nagyon ügyesen dolgoztak a Lámpaláz nevű interaktív irodalmi újság létrehozásán. Közülük is kiemelkedően dolgozott Kocsis Máté, Szücs Lilla, valamint Szakál Vince Abosa, aki Fegyverneki Gergő és Aknai Dóra Orsolya A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak című kiadványához is elkészítette a különleges kiterjesztett valóság (NeteduAR) alkalmazást.

Ha Önt is érdekli, hogyan használhatóak fel hatékonyan tanítás és tanulás során a mobil eszközök akár reálos, akár humános tanórákon akkor érdemes beszereznie Magyarország egyik legkorszerűbb pedagógiai könyvét. A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak című kiadványt itt szerezheti be: https://neteducatio.hu/uzlet/mobiltanulas-abeceje-pedagogusoknak/