A 21. század nyelve a programozás. Ezt már sokan és sok helyen leírták. De mit tud tenni egy nem informatikatanár azért, hogy  a diákok jártasságot szerezzenek ebben?

Az informatikatermekből, sőt a tantermekből is kivihetjük rendkívül sok módon a logika fejlesztését, mely szerintem nem csak az informatika vagy matematika tantárgy feladata.

Magyarórán a szövegek értelmezése, vagy a versek elemzése egyfajta algoritmus szerint történik. Ahogy a történelmi események is bizonyos egymást követő folyamatok, és az általuk kiváltott következmények sorozatai, akár egy program lefutása. Ezek alapján akár a humán tárgyakban is helye lehet a logikai gondolkodás fejlesztésének, az eredeti fejlesztendő területeket nem háttérbe szorítva.

A Kódolás hete rendezvény kapcsán vittem be először programozási feladatokat a magyar-, illetve történelemóráimra.

Természetesen a mű hagyományos elemzése, értelmezése sem maradt el emellett. Irodalomórán például egy programtervező folyamatábrává alakítottak Petőfi Nemzeti dalát.

Történelemből az esemény sorok, a topográfia és a programozás, valamint a robotika összekötésére vállalkoztam a tanév során néhányszor.

Így Scratch-ben alkotva, digitális történetek formájában mesélték el például Nagy Lajos hódításait, és annak következményeit, vagy a világkereskedelem kialakulását.

A Robotcsámborgás  Facebook-csoportnak, és megálmodójának, Fári Jánosnak köszönhetően intézményünkbe röppent egy BlueBot padlórobot, amellyel a kisebbek  élvezettel ismerkedtek, a nagyobbak pedig az én CyberBotommal és SBrick „agyú” robotautómmal tettek meg a térképen utazásokat, modellezve egy-egy fontos esemény topográfiáját.

Természetesen nem azt gondolom, hogy a humán tanórák feladata elsősorban ezeknek az eszközöknek a készségszintű használatát elérni, de a legtávolabb álló tantárgyak óráinak is üde színfoltja lehet akár az év végi fáradtság közepette egy kis játéknak látszó tanulás.

Antaliné Miss Lilla