Nemrégiben jelent meg a Neteducatio gondozásában Dr. Asztalos Kata (a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának) Világszép gyermekdalok című kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel – többek között – arról, miért ajánlja daloskönyvét az óvodapedagógus és a tanító kollégák számára.

• Jól érzem, hogy – a nagy elődök után (l.: Forrai Katalin) hiánypótlónak is nevezhetjük a
  

  Dr. Asztalos Kata

  Világszép gyermekdalokat? Miért? Mennyiben más ez a kötet?

A Világszép Gyermekdalok 100 dalt tartalmaz a világ minden tájáról. A zenepedagógia részéről nem új keletű az érdeklődés más népek zenéje iránt, hiszen Forrai Katalin szerkesztésében a ’60-as években kerültek nyomtatásba az Európai Gyermekdalok kötetei és a Szomszéd népek dalainak gyűjteménye. A most megjelent kötet újdonsága, hogy a benne található énekekkel már Európán kívüli tájakat is bebarangolhatunk, Japántól Afrikán keresztül egészen Dél-Amerikáig. 65 külföldi és 35 magyar dal található benne. A magyar énekek egy része szó szerint hiánypótló lehet, hiszen vannak köztük olyan dalok is (például „Isten éltessen Péter, Pál” „Süss fel, süss fel napocska, Isten tányérkája”), amelyeket még Kodály Zoltán és Ádám Jenő is megjelentettek első énekgyűjteményeikben, ám keresztény tartalmuk miatt a 20. század folyamán nem kívánatos daloknak minősítették őket, így lassan feledésbe merültek.

• 38 ország dalaiból válogattál. Miért tartod fontosnak, hogy más népek zenéjével is megismerkedjenek a gyermekek?
  

Mindenekelőtt nagyon fontos leszögezni, hogy a magyar néphagyományt és a magyar dallamkincset tartom az óvodai és iskolai zenei nevelés alapjának. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a gyermekek látókörét, ismereteit élményszerűen bővíthetjük azzal, ha megmutatjuk, hogyan énekelnek, játszanak más gyermekek a Föld különböző pontjain. Ezzel nem csupán az általános tájékozottságukra, de zenei képességeikre is fejlesztően hathatunk. Kodály Zoltán így fogalmaz más népek dalairól: „különlegességeik folyamatos szemmel tartása csak mélyebben megérteti a magunkét. Dallam és ritmusképleteik egész sora ismeretlen a magyarban, ezek nélkül csonka marad a gyermek zenei szemlélete.” Úgy gondolom, hogy ezek az énekek olyan fűszerei lehetnek a zenei nevelésnek, amelyek derűt, jó hangulatot, új élményeket hozhatnak egy-egy óvodai csoportba vagy osztályterembe.

• Hogy jött az ötlet, hogy összeállítsd ezt a kötetet?

Tíz évvel ezelőtt ösztöndíjasként tanultam Olaszországban. Akkor kezdődött az a szenvedélyem, ami a mai napig tart: daloskönyvek, népzenei kották gyűjtése a világ különböző pontjairól. Az első dalfordításaimat akkor írtam, amikor gyerekekkel kezdtem foglalkozni. Később a Szegedi Tudományegyetemen működő zenei műhelyem számára fordítottam magyarra egyre több dalt. Az utóbbi években már főként módszertani szempontok alapján válogattam, a 3-10 éves korcsoport számára.

• A kötetet nem csupán dalgyűjteménynek, hanem módszertani kézikönyvnek is szántad.
  

  Itt rendelhető meg a könyv!

  Hogyan kell ezt elképzelni?

Fontos volt számomra, hogy az anyag minél inkább „felhasználóbarát” legyen, hogy ha egy pedagógus kézbe veszi, könnyen találjon benne olyan tartalmat, ami témájában, nehézségében illeszkedik a céljaihoz és a gyerekek képességszintjéhez. A főbb fejezetek alapján egyszerű a tájékozódás a kötetben. A daloknál kis ikonok jelzik, hogy melyik korcsoport számára ajánlottak a zenei jellemzőik és a hozzájuk kapcsolódó játékforma alapján. A kottákat olyan hangnemekben szerkesztettem, amelyek bármilyen hangszeren könnyen megszólaltathatók. Ezen kívül minden dalnál feltüntettem a szolmizációs hangkészletet is. Az énekes játékoknál részletes leírások, magyarázatok segítik a pedagógus munkáját, ezen felül egyes daloknál módszertani ötleteket, jó tanácsokat, érdekességeket is olvashatunk. A kötet legtöbb dalt tartalmazó fejezete az „Énekes játékok és készségfejlesztő dalok”, amelyeknél a fejlesztési lehetőségekről is tájékozódhat az olvasó, s a visszajelzések alapján ez a rész különösen a portfólióírást könnyíti meg. A kötethez CD melléklet is tartozik. Ennek az elkészítésével az volt a célom, hogy a pedagógusok felkészülését segítsem. Az összes dal meghallgatható, így az is könnyedén bővítheti a repertoárját, akinek nehezebben megy a kottaolvasás vagy a hangszerjáték alapján történő daltanulás.

• Az én kisiskolás gyerekem addig hallgatta a CD-det, amíg meg nem tanulta az összes dalt. Ezen kívül, mit tapasztalsz, szeretik a gyerekek/ a pedagógusok a daloskönyvet?

Több óvodában, iskolában és szakmai rendezvényen is megfordultam a megjelenés óta. Felnőttekkel és gyerekekkel is játszottuk, énekeltük a kötet dalait, ezeken az alkalmakon én is nagyon sok élménnyel gazdagodtam. Mivel a gyűjtemény anyaga igen bőséges, mindenütt más dalok lettek kedvencek. A legnagyobb boldogság számomra az, hogy a visszajelzések alapján a gyerekek önállóan is kezdeményezik a kötet énekes játékait szabad foglalkozás alatt, szünetekben. Sőt, van olyan iskola, ahol egy-egy tapsos játékot az alsós gyerekek tanítottak meg az udvaron a felsősöknek.

• Tervezel folytatást? Esetleg: mi az a terület, amiről szívesen írnál a jövőben?

Bár a dalok gyűjtését természetesen tovább folytatom, úgy gondolom, hogy a kötet 100 dala egyelőre elegendő újdonságot biztosít a pedagógusok számára. Viszont mindig akad új ötlet, amit tervezgetek. Mostanában egyre többet foglalkozom a csecsemő-és kisgyermekkor zenei világának pszichológiai és módszertani hátterével. Csodás hatásai vannak, ha már születés előtt énekeket, mondókákat hall a magzat, s ezek később is komplex, játékos módon hatnak a fejlődésére. A közeljövőben szeretném minél jobban felhívni a figyelmet erre a területre, ezért is indítottuk el a BabyRose Programot, amely honlappal és YouTube csatornával segíti a szülőket, kisgyermeknevelőket.

Bitter Noémi