Érzelmeink meghatározzák döntéseinket, viselkedésünket, cselekedeteinket és ez által azt, hogy kik vagyunk. Segítségükkel kapcsolódhatunk embertársainkhoz. Pedagógusként fontos feladatunk elhinteni neveltjeink érzelmi- és szociális képességfejlődésének magvait.Óvodapedagógusok magunk között beszélgetve egyre többször szembesülünk az alábbi tapasztalatokkal:

– a gyermekek kevés aktív időt töltenek családi körben, szüleikkel
– az élőszavas mesélést felváltották a különböző tévé és a videó csatornák,
– a családok egyre zártabbak,
– a gyerekek érzelmi élete sivár,
– a gyermekek (és szüleik) nehezen fejezik ki érzelmeiket,
– a gyermekek (és szüleik) számítógépek előtt töltik a legtöbb időt, a személyes interakciók csökkennek, érdeklődésük beszűkül.

Vajon ,,taníthatóak” az érzelmek? Kialakítható az empátia már ebben a korban? A válasz szerencsére igen, ennek pedig legegyszerűbb módja, ha mind a szülő, mind a nevelők már egészen kis korban megnevezik a gyermek átélt érzelmeit (pl. Látom, hogy nagyon szomorú vagy. /Örülök, hogy ilyen vidám vagy./ Mérges vagy valakire? Félsz? Mit gondolhatott a királylány? Szerintetek mit érzett Vackor, amikor óvodába ment?). Ezt persze ki kell egészítenünk sok-sok beszélgetéssel, mesével és játékkal.

Pedagógusként tudjuk, hogy a kisgyermeket ebben a fejlődéslélektani szempontból szenzitív életszakaszban leginkább emóciók útján motiválhatjuk. A 63/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról is kiemelten foglalkozik az érzelmi neveléssel: ,,Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. ” Ilyen szeretetteljes, biztonságot adó burokban nőttem fel én is, és ezt az érzést szerettem volna másoknak is átadni. Ez a gondolat ihletett meg arra, hogy írjak a családba született első dédunokának, Elzának egy mesét.

,,Elza egy budapesti óvodás kislány, aki életében először egyedül marad nagypapája testvérénél, Bandi bácsinál vidéken. Belecsöppen a palóc világba, ahol minden nap izgalmas kalandok várják. A téli Hajnalvölgy csodái között új barátságokat köt Bandi bácsi háziállataival, kutyákkal, macskákkal, lovakkal, birkákkal és persze néhány kedves palóc emberrel is. Nagyokat játszik, különleges ételeket kóstol és meséket hallgat erről az izgalmas világról. Még a lovasszánt is kipróbálja. Hű társa Artúr, a gombszemű nyúl, aki végigkíséri Elzát hajnalvölgyi kalandjaiban.„- olvashatjuk a könyv borítóján a rövid ismertetőt.

Az olvasó láthatja, hogy a palóc hagyományok mellett, nagy hangsúlyt fektettem a karakterek érzelmeinek kivetülésére is. A szereplők helyzetébe könnyen bele tud helyezkedni a kisgyermek és nevelője, sokféle érzelemmel és azoknak változatos módon való kifejezésével találkozhat. Szeretnénk, ha gyermekeink megélnék és elfogadnák a saját és mások érzelmeit, hogy az évek múltával egészséges, sikeres és boldog felnőttek legyenek, akik képesek másokkal harmonikus kapcsolatot kialakítani. A könyv ennek megalapozásában nyújt segítséget. Egy olyan hétköznapi, mégis csodákkal teli helyre kalauzol, ahol a hagyományos erkölcsi értékek mellett megjelennek a modern kor eszközei is. Ezáltal a gyermek sokkal inkább bele tud helyezkedni Elza karakterébe, hiszen a kislány tévézik, ismeri a laptopot, tabletet, okostelefont és számítógépet, ahogy a mai, 21. századi gyerekek. Ám érdekes, hogy Hajnalvölgyben egyik elektronikus eszköz sem szükséges a felhőtlen jókedvhez: elég a dal, a mese, a vers, a játék és a beszélgetések. Ez az igazi modern csoda, nem igaz?

Az ötletek között jócskán akad a magyar, azon belül is a palóc hagyományokból merített: így az óvodában készülhet herőke, népviseletes baba. Akad emellett a listában főzött gyurma, világító festék és szappan – ezekhez természetesen receptet és részletes leírást is mellékeltem, hogy csak fel kelljen ütni a könyvet az éppen aktuális fejezetnél. A történethez Horváth Ildi grafikus készítette az illusztrációt, melyek remekül hozzák a modern látványvilágot a klasszikus, finom, természetes színekkel összhangban. Biztos vagyok benne, hogy ezek a kedves rajzok elnyerik a gyerekek tetszését, és egy-egy történet későbbi felidézéséhez akár hívóképként is szolgálhatnak.

Elza Hajnalvölgyben (mese és tevékenységtervezetek) ITT MEGRENDELHETŐ!

Jó szívvel ajánlom a kiadványt mind otthoni, mind óvodai/iskolai forgatásra. Tartsanak Elzával Hajnalvölgybe, és éljék át a csodákat!

Felhasznált irodalom:
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00140/pdf/EPA00035_upsz__2010_3-4_160- 163.pdf (letöltés időpontja: 2017.07.04.)
Turi Istvánné: Az érzelmi nevelés és a szocializáció – integráció, inklúzió, multikulturális nevelés az óvodában, Új Pedagógiai Szemle 2010. 3-4. sz.
http://katedra.sk/2016/10/18/komjati-ilona- a-gyermekkozpontu- ovodai-neveles- fobb-ismervei/ (letöltés időpontja: 2017.07.04.)
Jávorné Kolozsváry Judit: Korunk gyermekeinek érzelmi élete – az iskolában folyó érzelmi nevelés, Gyermeknevelés 3. évf. 1. szám 118–136. (2015)
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról (https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200363.kor