„Az advent szó jelentése eljövetel. A latin adventus Domini („az Úr eljövetele”) kifejezésből származik az elnevezés. A karácsonyi ünnepkör mindig advent első napjával kezdődik.”
készítette: Karczewicz Ágnes
- Az adventi koszorú
Az első adventi koszorút Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. A lelkész 23 gyertyát helyezett el egy felfüggesztett szekérkeréken, mely körül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
(A karácsonyfa kultusza meglehetősen új jelenség, nagyon lassan terjedt el, ugyanis nem szívesen vágták ki a fákat.)
A hagyományos adventi koszorú
A hagyományos adventi koszorút egy kör és egy kereszt alkotja.
A kör: Boldogasszony ölelését szimbolizálja, a fény óhajtásának és őrzésének megjelenítése.
A kereszt: Ige, a Teremtő kiáradó fénye
A kereszt közepe: Isten helye
A hagyományos koszorút otthon kellett elkészíteni fűzfavesszőből, 4 vagy 8 vessző adja a keresztet. A vesszők közé szorították be a méhviaszgyertyákat, a körbe pedig fenyőágakat tűzdeltek be az óramutató járásának megfelelő irányban.
A méhviaszból készült gyertya, a méz jelképezi Jézus jóságát.
A kereszt közepére csipkebogyók kerültek. A csipkebogyó jelenítette meg az istenfát. (Isten a csipkebokorban szólt Mózesnek.)
A lényeg a csipkebogyó piros színén van, a piros az örök élet színe.
A gyertya derekát fontos volt kék szalaggal átfogni, mert a kék Mária színe, maga a kék ég, amiben az Ő szent fia, a Nap van.
(Az elkészült koszorút mindig a mestergerendára illesztették.)
A négy gyertya négy napfordulat és négy fényes csillag, a világ tartópillérének megjelenítője.
„Minden gyertyának szimbolikus jelentése van: hit, remény, öröm, szeretet.
A hagyományos adventi koszorún lévő gyertyák színe. Az elsőé lila, a másodiké lila vagy kék, a harmadiké rózsaszín és a negyediké szintén lila.
A katolikus népi vallásosságban minden gyertya szimbolizál valamit. Az első a hit gyertyája, Ádámot és Évát jelképezi, hiszen a bűneset után nekik ígérte meg Isten először, hogy elküldi a Megváltót.
A második a remény gyertyája, amely a zsidó népet jelképezi, akik évezredeken keresztül várták a Messiást. A harmadik, a rózsaszín gyertya Szűz Máriáé, és azé az örömé, hogy a Fiú a földre jött. A negyedik Keresztelő Szent Jánosé, aki utat készített Jézusnak az emberek szívében, ez a szeretet gyertyája.
(A protestáns családokban, főleg Nyugat-Európában nem a lila és a rózsaszín, hanem a piros/vörös és fehér gyertya szokása dívik. A gyertyák száma is más lehet, mivel sok helyütt (például az anglikán családokban és Németország egyes részein) a négy piros gyertya mellé, a koszorú közepére állítanak egy nagyobb fehér gyertyát. Ez a Krisztus-gyertya, amit csak karácsony este gyújtanak meg. Ám azokon a területeken is, ahol a három piros és egy fehér gyertya divatja van, Krisztusnak ajánlják az utolsónak meggyújtott fehér gyertyát.)”
- Az adventi gyertyák
Advent első vasárnapján az első lila gyertyát gyújtják meg, melyet „próféta gyertyaként” említenek, emlékezésül a prófétákra, különösen Ézsiásra, aki megjövendölte Jézus születését. Ez a gyertya a reményt jelenti, a várakozást, amely a Messiás eljövetelét megelőzte.
A második vasárnap gyújtják meg a következő lila gyertyát, mely a szeretetet jelképezi. Egyes hagyományok ezt Betlehem gyertyának nevezik, a jászol emlékére, ahol a Megváltó született.
Harmadik vasárnap a rózsaszín gyertya következik, melyet „Pásztorok gyertyájának” is hívnak, s az örömöt képviseli.
Az utolsó, szintén lila gyertya, az „Angyalok gyertyája” békét szimbolizál, advent utolsó, negyedik vasárnapján szokás meggyújtani.
Karácsony estéjén hagyományosan a koszorú közepére helyezett fehér gyertyát is meggyújtják – a „Krisztus gyertyát”. Az ő életét jelképezi, amikor a földre érkezett. A fehér szín a tisztaság megjelenítője. Krisztus bűntelen, makulátlan és tiszta Megváltó, s akik őt befogadják, megtisztulnak bűneiktől, fehérebbek lesznek a hónál.
Egy másik hagyományos szín összeállítás szerint a gyertyák színe – a meggyújtás sorrendjében – kék, piros, fehér és lila. A gyertyák egy-egy vasárnaponként érkező angyalt szimbolizálnak.
+ 1 ötlet: Angyalkás játék az óvoda felnőttjeinek
Mindenki nevét felírjuk egy lapra, majd a papírok összekeverése után mindenki kihúz egy nevet, amit titokban tart. Az adventi időszak minden napján annak az “angyalkája” lesz, akit kihúzott”. Az “angyalka” dolga hogy apró gesztusokkal, kis meglepetésekkel (pl. lefőzi neki a kávét, segítségére siet valamiben, rámosolyog és beszélgetést kezdeményez, sütit süt neki…. széppé varázsolja a másik napját és mindezt úgy, ha sikerül, hogy az utolsó napig titokban maradjon, hogy ki, kinek az “angyalkája”.
- Az adventi spirál
Az adventi kert vagy spirál eredete ismeretlen, a népszokások között nincs nyoma, de minden Waldorf és egyre több más pedagógiai programmal dolgozó óvodában, iskolában elkészítik
A gyerekek egy gyertyákkal megvilágított teremben spirális úton vonulnak a középen világító gyertya felé. A spirált fenyőágak jelenítik meg, melynek mentén aranyszínű kartonból készült csillagok láthatók. A spirál közepén lévő gyertya segítségével meggyújtják a magukkal hozott, almába szúrt kisebb gyertyát, majd kifelé vezető útjukon a megfelelő helyen leteszik egy földre helyezett aranycsillagra.
Az alma a teremtést, az apró fény az ember belső fényét jelképezi, a keletkező nagy fény pedig a kiáradó krisztusi világosságot.
Olvasószoba
