Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet…

Szerző: Karczewicz Ágnes

Pünkösdi hagyományok:

Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet…

Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap.

A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság.

Mit ünneplünk Pünkösdkor?

Mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból ered. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték, a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.

A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások:

Magyarországon csakúgy, mint Európa számos országában, a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál.

Zöldág-járás, zöldág-hordás

A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

Pünkösdi király-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig “uralkodott”, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Pünkösdi királyné-választás

Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül. A “királynő” feje fölé kendőből sátrat formálnak a többiek, így járják sorba a falu házait, ahol rózsát, virágot hintenek az udvarra. Köszöntőt mondanak, mely tulajdonképpen a termékenységvarázslások sorába tartozik. Énekelnek, táncolnak, adományként pedig almát, diót, tojást, esetleg néhány fillért kaptak. Az ismert dal alapján néhol “mavagyonjárásnak” is nevezik a pünkösdölést. (“Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja.”)

Gyakran a pünkösdöléskor a lakodalmas menetek mintájára menyasszony és vőlegény vonul a kíséretével házról-házra. Előfordult, hogy a vőlegény szerepét is lányok játszották el, természetesen megfelelő ruhadarabokba öltözve. A menyasszony vagy pünkösdi királyné díszes ruháival, fejékével is kitűnt a menetből. Az egyik kislány kosarat vitt magával, abba gyűjtötték az adományokat.

Párválasztó és udvarlószokások

Egyes helyeken például, a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkálás is.

A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak.

A törökbasázás

Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruhájeat szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.

Pünkösdi hiedelmek

• Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz.
• A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.
• A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek.
• Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.
• A házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat – nyírfaágat, gyümölcsfaágat, bodzát – tesznek, hogy a gonosz, rossz szellemeket távol tartsák a háztól.
• Régi szőregi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni. Ez a karika a boszorkányok tánchelye. Itt még a fű sem zöldell ki, meg van égve. Aki belelép, gyógyíthatatlanul megbetegszik. A bűbájosok pünkösd hajnalán “harmatot húznak”. Ez a boszorkányok vize.

Étkezési szokások

• Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra.
• A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács).
• Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg.
• A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

Pünkösdi kalács receptje:

Hozzávalók: 1 kg liszt, 6 dl tej, 1 csomag élesztő, 2 kanál cukor, 3-4 tojássárgája, 1 evőkanál zsír, (és: só!)

 – Az élesztőt tejben felfuttatjuk. A lisztet mély tálba tesszük, beleöntjük az élesztőt, hozzáadjuk a cukrot, a tojások sárgáját. Mindezt jól átdagasztjuk, majd a zsírt is beledolgozzuk.

–  Kb. 1 órán át kelesztjük.

– Lisztezett deszkára borítjuk. Két részre osztjuk. Az egyik feléből lesz a kalács közepe. Ezt további három csíkra osztjuk, és hármas fonattal kerekre formázzuk. A másik feléből vékonyabb, de hosszabb csíkokat sodrunk, és hármas fonattal a közepe köré fonjuk. 
Ha megkelt, tojássárgájával megkenjük. Kizsírozott tepsiben megsütjük.

Hozzávalók: 1 kg liszt, 6 dl tej, 1 csomag élesztő, 2 kanál cukor, 3-4 tojássárgája, 1 evőkanál zsír, (és: só!)

 – Az élesztőt tejben felfuttatjuk. A lisztet mély tálba tesszük, beleöntjük az élesztőt, hozzáadjuk a cukrot, a tojások sárgáját. Mindezt jól átdagasztjuk, majd a zsírt is beledolgozzuk.

–  Kb. 1 órán át kelesztjük.

– Lisztezett deszkára borítjuk. Két részre osztjuk. Az egyik feléből lesz a kalács közepe. Ezt további három csíkra osztjuk, és hármas fonattal kerekre formázzuk. A másik feléből vékonyabb, de hosszabb csíkokat sodrunk, és hármas fonattal a közepe köré fonjuk. 
Ha megkelt, tojássárgájával megkenjük. Kizsírozott tepsiben megsütjük.

Bodzavirág szörp

Hozzávalók: 30-45 ág bodzavirág tányér, 3 db citrom, 3 kg kristálycukor, 30 szem citrompótló

Tegyük a bodza virágokat egy nagy fazékba, és öntsünk rá annyi vizet, hogy bőségesen ellepje. A virágokat nem szükséges megmosni, mert akkor sok ízanyagot veszítünk el vele. Adjuk hozzá a vékony karikákra felszeletelt citromot, keverjük jól össze, majd fedjük be egy fedővel. Hagyjuk a konyhában, vagy tegyük az éléskamrába és áztassuk legalább egy napon keresztül.

Másnap sűrűszövésű géz anyagon szűrjük át, majd a bodzavirágos levet öntsük egy nagy fazékba. Adjuk hozzá a cukrot, citrompótlót, majd forraljuk fel. Még forrón töltsük üvegekbe, jól zárjuk le, majd tegyük szárazdunsztba. Másnap már betehetjük az éléskamránkba. Jéghideg vízzel, egy-egy levél friss mentával hígítva fogyasszuk.

Készíthetjük mézzel is, cukor helyett körülbelül 3 kilónyi mézet használjunk az elkészítéséhez. Használhatunk hozzá befőtt tartósítószert is.

Bodzavirág-ital

Alaprecept: A bodzavirág ital alapelve nagyon egyszerű: végy sok limonádét, és áztass bele virágot. És a virág nem csak bodzavirág lehet, hanem akácvirág, hársfavirág vagy rózsaszirom is, azaz létezik akác-, hárs és rózsaszörp is. Sokáig tárolva a nem tartósított nedűt megindulhat az erjedés, és idővel bodzabort/-pezsgőt kapunk. Karamellizált cukrot használva megint egy variációhoz jutunk, és természetesen, ki mint szereti a limonádét, eltérő jellegű ital az eredmény. Az alábbiakban az általam kedvelt arányokat tartalmazó recept, és a nekem legjobban bevált elkészítési mód leírása következik.

Hozzávalók: 0,5 l liter vízhez 1 nagy megmosott bodzavirág, 2-3 evőkanál méz, 4-5 evőkanál citromlé, befőttesüveg, fedél az üvegre

Az elkészítés menete: Az első döntésünk, hogy mekkora üveg(ek)ben készítjük el az italt. 0,5 liternél sima uborkásüvegben 1 nap, 1,5 liternél 2 nap, 2,5 liternél legalább 3 nap az áztatás ideje.

Pünkösd hete a csoportunkban

Ötletelő:

1. Babszemgyűjtő játék

Pünkösd hetében a fiúk mindegyike behoz egy kincsgyűjtő ládikát, amelyben a „Bab Jankókat” gyűjtik. Előre megbeszéljük, hogy a hét napjain melyik feladat elvégzéséért hány Bab Jankó lehet az övék, és hétfőtől péntekig folyamatosan gyűlnek a ládikákban a babszemek. Az lesz a pénteki koronázáson a király, akinek a legtöbbet sikerült összegyűjteni.

 Tevékenységajánló a babgyűjtő játékhoz

 Hétfő: az ügyesség napja:

• futó és fogójátékok, versengések, versenyjátékok,
• labda, karika, babzsák játékok,
• ugrálóiskolák,
• versengések egyénileg és párban,

Kedd: a tudás napja:

• képek, tárgyak felismerése, megnevezése
• nyelvtörők, találós kérdések,
• feladatlapok (sorminta, képkiegészítés),
• ritmus- és dallam-visszaadás.

Szerda: a szépség napja:

• koronák, pajzsok, kardok díszítése,
• ékszerek fűzése, szövése, fonása,
• várak, lovak barkácsolása.

Csütörtök: a kitartás napja:

• kirándulás az Ördöglyukhoz,
• akadályok legyőzése (egyensúlyozás, kövek átugrása, távol és magasugrás).

Péntek: a bátorság napja:

• átkelés a „tűz” fölött (pókháló) és a „sötétség alagútján”,
• bajvívások,
• kincskereső játék,
• királyválasztás,
• királylány körbe hordozás,
• zöldágas, kaputartós, bújós játékok, körjátékok.

2. Párbeszédes játék a zöldág-járáshoz

 Kaputartók: Jöjj el, által jöjj el, te szép aranybúza!

 Többiek: Által mennék által, hogyha nyitva volna.

 Kaputartók: Nyitva vagyon, nyitva, csak jöjj által rajta!

 Mind: Hányat termett a mogyoró, liliom, tízet, húszat a mogyoró, haj, liliom.

3. A pünkösdi kiskirálylány mondókája, éneke:

 „Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az Istennek dicséretet mondok.

Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, szüleim kertjében most nyílni akarok.

Nem anyától lettem, rózsafán termettem, piros pünkösd napján hajnalban születtem.”

4. A királyválasztás 7 próbája (feladatok a királyi cím elnyeréséhez):

– akadályfutás,

– letakart asztalalagúton átkelés felfújt lufik között,

– farönkgurító verseny,

– fűzfakoszorúk összegyűjtése egy hosszú bottal,

– függeszkedés faágon,

– egyensúlyozás a patak felett,

– kakasviadal.

8. Játékajánló: Boszorkányos-varázslós játék

A játék menete: A gyerekek szétszórtan helyezkednek el egy előre körülhatárolt térben. Kijelölünk egy gyereket, ő lesz a boszorkány (varázsló), akit kend

ővel jelölünk. A varázslónak hatalma van arra, hogy szoborrá változtassa azokat, akiket megérint (ők ülve vagy guggolva maradnak), de igyekeznek elkerülni az érintést. A játéknak akkor van vége, ha minden gyerek szoborrá merevedett. 

Kezdetben egy varázslóval, később 4-5 varázslóval lehet játszani.

Szép hetet Mindenkinek!