Vedd észre! 3. rész – Hogyan ismerjük fel pedagógusként az iskolai zaklatás jeleit?

Szerző: Csikósné Maczó Edit

Az iskolai zaklatásról szóló cikksorozatunk legutóbbi részében azt jártuk körül, hogyan ismerheti fel a szülő a bántalmazás jeleit, illetve mit tehet a probléma megelőzése vagy megszüntetése érdekében. Mostani írásunk abban kíván támpontokat adni, pedagógusként milyen jelekre kell ébernek lenni, illetve miként cselekedjünk, ha a tanulóink közül valakit a társa(i) felől rendszeres zaklatás ér.

Az iskolai erőszak és a zaklatás (beleértve az internetes zaklatásokat is), sajnos igen elterjedt jelenség, amely jelentős számú gyermeket és serdülőt érint. A zaklatás legfontosabb ismérve, hogy csoportjelenségről beszélünk, ugyanis az események 85%-ánál jelen vannak más gyerekek is, akik különböző szerepekbe helyezkednek bele. Christina Salmivalli finn pszichológusnő és kutatócsoportja az alábbiak szerint csoportosította a zaklatásban résztvevőket:

• segítő („assistant”): fizikailag segíti a zaklatót (pl. lefogja az áldozatot),
• csatlós („reinforcer”): bátorítja a zaklatót (pl. kineveti az áldozatot),
• kívülálló („outsider”): passzív marad, úgy tesz, mintha nem venné észre, mi történik,
• védelmező („defender”): megpróbál segíteni az áldozatnak, ha kell, konfrontálódik is a zaklatóval.

AZ OSZTÁLYLÉGKÖR SZEREPE

Sokan úgy gondolják, hogy a jó osztályközösség kialakulása a szerencsén múlik, hiszen nem lehet előre meghatározni, milyen habitusú gyerekek kerülnek össze. Ha erre nem is, a közösség alakulására viszont igenis lehet befolyással lenni, melyben kulcsszerepe van a pedagógusnak.

Az iskolai zaklatást kutató szakemberek érdekes összefüggésekre figyeltek fel a csoportszerkezet alakulásánál: nemcsak a zaklatásba bevonódó gyerekek (zaklatók, segítők, támogatók) alkotnak egy csoportot, hanem azok is szövetségre lépnek egymással, akik az áldozatok mellé állnak (védelmezők) vagy akik kimaradnak a zaklatási eseményekből (kívülállók). Igaz, utóbbiak mindig kevesebben vannak, hisz érthetően a „győztes” oldalára állni érdemesebb, pedig a megfigyelések alapján a szociálisan érettebb és érzékenyebb gyerekek szintén népszerűek az osztályban. Veszélyben azok vannak leginkább, akik egyik csoporthoz sem tartoznak, hisz védelmi háló híján gyakrabban válhatnak áldozattá.

A pedagógus szerepe abban jelentős, hogy igyekszik a proszociális (segítő, közösség érdekeit szem előtt tartó) beállítódású gyerekek viselkedését támogatni, gyakori és változatos interakciókat létrehozni a tanulói között, és figyelmet fordítani a gyengébb társas készségekkel rendelkezőkre, vagyis megpróbálja bevonni őket az eseményekbe, beszélgetésekbe. Erre a legjobb lehetőség a tanórán kívüli programok során adódhat, illetve az olyan órákon (pl.: magyar, osztályfőnöki), ahol egy adott téma, probléma megvitatása is felmerül.  

Kutatók statisztikailag is igazolták, hogy a jobb általános közérzetű osztályokban a pozitív légkör képes egy bizonyos szintig visszatartani a durvább, agresszívabb tanulókat attól, hogy erőszakoskodjanak társaikkal.  Bármilyen szempontból javítunk tehát az osztály hangulatán, ez a többi tényezőre, esetünkben az erőszak szintjének csökkentésére is pozitív hatással lesz.

AMIRE ÉRDEMES ODAFIGYELNI

A szülőknek szóló írásunkban már összegyűjtöttük azokat a jeleket, melyek az iskolai bántalmazásra utalhatnak. Ezek nagy része érvényes az osztályban tanúsított viselkedésre is. A pedagógus számára mindenképp üzenetértékű lehet, ha azt tapasztalja, hogy egy tanulója legtöbbször elszeparálódik a közösségtől (egyedül ül, a szünetekben nem beszélget senkivel, utoljára hagyják a választásos feladatoknál, játékoknál, stb.). A visszahúzódó, elkerülő kommunikáció ugyanúgy árulkodó lehet, mint a hirtelen, váratlanul kirobbanó dühkitörések, de az iskolai teljesítmény folyamatos romlása és a gyakori hiányzás is gyanúra adhat okot.

A probléma feltárását érdemes először az adott tanulóval kezdeményezett beszélgetéssel kezdeni, illetve azon osztálytársak megkérdezésével, akik a feltételezett (vagy bebizonyosodott) zaklatásnak részesei – elkövetőként vagy szemtanúként. A helyzet súlyosságát mérlegelve a szülőket is fontos bevonni, hisz a bántalmazásnak kitett gyerek érzelmi megerősítésére minden oldalról szükség van, és segíthet az iskolai pszichológus/gyermekvédelmi felelős is. A vezetőséget, az osztályban tanító kollégákat azért érdemes tájékoztatni, mert a zaklatás minden órán, szünetben, sőt tanórán kívüli tevékenységek során is ismétlődhet (pl.: edzésen, szakkörön), amikor az osztályfőnök nincs jelen, de szükséges lenne egy felnőtt beavatkozása.

MIT TEHET AZ ISKOLA?

Akárcsak az osztályközösségben uralkodó hangulat, úgy az iskola klímája is meghatározó abban, mennyire szorítható vissza a gyermekek egymás elleni agressziója. Az iskola adottságai, tárgyi és személyi feltételei, szervezete, működése, szabályai, az ott dolgozó felnőttek viszonya egymással és a gyerekekkel mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a diákok hangulatára, viselkedésére, ezáltal a zaklatásra is. Szakemberek szerint, ha az iskolai élet bármelyik területén pozitív változást tudunk elérni, az képes javítani az iskolai klímát, amely által csökkenthető az agressszió és növelhető a gyerekek, hosszabb távon pedig az egész közösség jólléte.

PREVENCIÓS PROGRAMOK

Sajnos nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kevés olyan iskolai zaklatást megelőző vagy kezelő program van, amelyet hosszabb távon követnének és ellenőriznék a beválását, hatékonyságát. Az itthoni kínálatból az alábbiakat emeltük ki, melyek intézményi szinten igyekeznek a problémára megoldást nyújtani:

Békés Iskolák Program: célkitűzése a passzív szemlélők hozzáállásának megváltoztatása. Bővebben: http://www.bekesiskolak.hu/

Nemecsek Program: célja a gyerekekkel foglalkozó közösségeknek – iskolák, óvodák, sportegyesületek és egyéb szervezetek – segíteni a bántalmazások megelőzésében, az esetkezelésben és utánkövetésben. Részletek itt: https://hintalovon.hu/nemecsek/

ENABLE-program: célja, hogy a szociális és érzelmi készségek fejlesztésével megelőzni az iskolai bántalmazást. Letölthető foglalkozástervezetek itt: https://dl-sulinet.educatio.hu/download/enable/sel/SEL-foglalkozasvazlat.pdf

KiVa program: az egész iskolára kiterjedő intervenciós program. Célja az iskolai bántalmazás megelőzése, osztálytermi foglalkozások keretében. Bővebb részletek itt: https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/kiva_adaptacios_tanulmany.pdf

Az iskolai zaklatás visszaszorítására és megelőzésére továbbra is fontos lenne egy átfogó hazai stratégiai kidolgozása, melyben nemcsak a beavatkozási programokat kutatók, hanem az iskolában dolgozó szakemberek is együttműködnének.   

Források:

• Buda, M. (2015). Az iskolai zaklatás – a kutatások tükrében. Debreceni Egyetemi Kiadó.
• Dóczi-Vámos, G. (2016). Az iskolai erőszak és zaklatás megelőzésére és visszaszorítására irányuló beavatkozási programok metaelemzése. Letöltés ideje: 2021.10.04. Forrás: http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2016/nevelestudomany_2016_2_67-79.pdf
• Hermann Z. et al. (2009). Pedagógusok – az oktatás kulcsszereplői. Összefoglaló jelentés az OECD nemzetközi tanárkutatás (TALIS) első eredményeiről. OFI, Budapest.
• Iskolai prevenciós programok a bullying ellen: https://sokszinusegoktatas.hu/hirek/hosszu-tavu-iskolai-programok-bullying-ellen
• Jármi, É., Péter-Szarka, Sz. & Fehérpataky, B. (2016): A KiVa-program hazai adaptálásának lehetőségei. Letöltés ideje: 2021.10.04. Forrás: https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/kiva_adaptacios_tanulmany.pdf
• Siegler, A. (2020). Iskolai bántalmazás a diákok perspektívájából. Iskolakultúra, 30(7), 61-75.