Ahol jó pedagógusnak lenni! 06-30/954-67-67 info@neteducatio.hu
cart

Kosár

L

Új üzenete(d) érkezett

Írta: Neteducatio Dátum: 2022. augusztus 24.

A mai gyerekek, fiatalok már csak a chaten bandáznak, ahelyett, hogy élőszóban beszélnének egymással. Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal többször találkozom a foglalkozásaim során. Én mindig azt hozom fel példaként, hogy az online térben való kapcsolattartás a mostani generáció számára éppolyan meghatározó, mint a való életbeli kapcsolatok. Nekünk felnőtteknek abban kell segíteni őket, hogy olyan felületeket használjanak, ahol biztonságosan tudnak egymással beszélgetni és megbeszélni a személyes találkozásokat vagy épp a házi feladatban való elakadást.

A csevegőprogramok közül töretlenül őrzi elsőbbségét a Messenger. Néhány évvel ezelőtt elég volt ezt az alkalmazást letölteni és máris indulhatott a beszélgetés. Ma már azonban csak Facebook fiók mellett tudjuk használni. Az alsó korhatár ebben az esetben 13 év, ami fölött gyakran szemet hunyunk. Egy biztos, hogyha engedjük a használatot, akkor mindenképp beszéljünk arról, hogy ismeretlen üzenetkérését nem kell fogadnunk. Személyes adatokkal, így például intim képekkel sem tartozunk senkinek. A digitális egészségünk megőrzése érdekében bátran némítsunk egy csoportot és alakítsunk ki csevegési etikettet, hogyha csoportos formában zajlik a beszélgetés. Tavaszi újdonság, hogy az online térben előforduló szóbeli bántalmazások megelőzése érdekében képernyőfotók készíthetőek a beszélgetésről, ami egy rendőrségi feljelentésnél, bírósági ügyben teljesértékű bizonyítéknak számít.

Klasszikus csevegőfelület a változatos matricacsomagjairól híres Viber, amely már az iskola alsó tagozatában is megjelenhet osztálycsoportként és családi csoportok esetén is, igen népszerű.

Az újgenerációs csevegőfelületek közül a pityegő vagy rezgő üzenetjelzőhangok sorába illeszkedik az Instagram, WhatsApp, TikTok, Snapchat. A 13 éves korhatárt itt is érdemes szem előtt tartani, hogy valóban olyan beszélgetés részesei legyenek a gyerekek, ami nem ijeszti meg őket, nem kelt bennük félelmet. Az, hogy egy szülő maga készít a gyermekének idősebb életkorú profilt szintén nem követendő példa, hiszen ezzel ő maga járul hozzá egy kockázatos, veszélyekkel teli digitális helyzethez.

Az Instagram esetében nemcsak a kéretlen üzenetekre, ajánlatokra kell figyelni, hanem a fiatalok egymás közötti kommunikációjára is. Az online térben könnyebben elengedik magukat és olyan dolgokat is írnak a másiknak, amit élőszóban nem lenne bátorságuk megmondani. Mindeközben tudomásuk sincs róla, hogy ezekkel az üzenetváltásokkal akár online bántalmazást (cyberbullying) és más bűncselekményeket is elkövethetnek. A 14. életév betöltésével pedig már büntethetővé is válnak. Mutassunk jó kommunikációs példát szülőként, pedagógusként!

A Snapchat néhány héttel ezelőtt elindította szülői felügyeleti portálját, mely lehetővé teszi a szülők számára, hogy szemmel tartsák gyermekeiket, és lássák, hogy kikkel beszélgetnek. A Family Center elnevezésű új, alkalmazáson belüli funkció segítségével a szülők megnézhetik gyermekeik ismerőseinek listáját, továbbá azt is, hogy az elmúlt két napban kivel csevegtek.

A pandémia előtt, alatt és után azonban megélénkült a nem hagyományos és a gyerekek, fiatalok számára kockázatos csevegőappok használata. Itt kifejezetten ismeretlenekkel beszélgethetnek, nagyobb eséllyel vannak kitéve erőszakos, nyíltan szexuális, káros tartalmaknak. A foglalkozásaim visszatérő szereplői az AskFM, Anotalk, Chatalternative, Omegle, Ome.tv vagy épp a Tellonym. A szöveges üzenetváltások mellett a videóhívások is kiemelt szerepet kapnak ezeken a felületeken. A véletlenszerű bejelentkezések során nagyon könnyen találkozhat nemkívánatos tartalommal egy fiatal vagy kap olyan kérdést, amely zavarba hozhatja és kiszolgáltathatja a felületet magabiztosan használó 18+-os felhasználónak. A határok meghúzása és egy biztonságos online kommunikációs környezet kialakítása érdekében jó, ha ismerjük ezeket a felületeket. Gyorstalpalónak ajánlom a Digitális Gyermekvédelem mindössze egyoldalas, informatív infografikáit: https://digitalisgyermekvedelem.hu/platformok

A cikk szerzője: Dr. Baracsi Katalin LL. M családjogi szakjogász, LL. M infokommunikációs szakjogász internetjogász, közösségi média tréner