Szabó Krisztián tanító cikksorozatában a természet szeretetére való nevelés, a fenntarthatóság
témakörében olvashatnak gyakorlati ötleteket. Bepillantást nyerhetnek sokszínű projektjébe,
az Álomerdőbe is. Ötleteit felhasználhatják oktató-nevelő munkájuk mindennapjaiban, de
akár táborokban is.
A művészet elengedhetetlen a természet szeretetére való nevelésben. Segít a természet szépségének átélésében, emellett az érzelmi megközelítésre is alkalmas. Segítségével fel tudjuk hívni a figyelmet a természeti értékek megőrzésének fontosságára is.
Az Álomerdő projektben előtérbe kerül a festés is, amely sokoldalúan fejleszti a gyerekek
– memóriáját,
– koncentrációját,
– motoros képességeit,
– kreativitását,
– fantáziáját,
– kifejezőképességét,
– kritikai látásmódját.
Segít a mai rohanó világban egy kicsit lecsendesedni, oldja a stresszt. A negatív érzések feldolgozásában is jelentős szerepe van.
A projektben bátran felhasználhatjuk a festéshez a különböző formájú és felületű anyagokat és eszközöket. Lehet festeni akár mosogatószivaccsal, szívószállal, buborékfóliával, villával, krumplitörővel, seprűvel, gyűrtpapírral és ujjal is. Csak a fantázia szabhat határt.
Tanítványaim szeretik, amikor a rajzlap formáját és méretét megváltoztatom. Nagyon motiválja őket ez a változás.
Mivel itt a jó idő, ezért póló formájú alkotásokat mutatok be. A pólók központi mintái a madarak lesznek.
Nyáron a legfontosabb madárvédelmi tevékenységünk az itatás. Egy mélyebb virágalátét vízzel való feltöltésével már sokat tehetünk a madarakért. Érdemes a közepébe egy laposabb kavicsot is beletenni, így a kisebb madarak sem fulladnak bele. Fürdőzésre is fogják használni.
A fecskék esetében sarat is érdemes folyamatosan biztosítani, amely elengedhetetlen a fészkek megépítéséhez és karbantartásához.
Sárgarigós póló
A/3-as méretben kapják meg a gyerekek a póló sablont. A tavaszi virágzó ágakat felvázoljuk a pólóra, majd ecset és fültisztító pálcika segítségével megfestjük az alapot. Míg szárad elkészítjük a fészket és a madarat. Több ceruza (sárga, barna, szürke) összefogásával kiszínezzük. A madarat sárga színespapírból vágjuk ki. Filctollak segítségével tovább mintázzuk. Végül felragasztjuk a fészket és a madarat a póló közepére.
Az erdők, parkok és ligetek jellemző madara a szépen flótázó sárgarigó vagy népies nevén: aranymálinkó.
A sárgarigó egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. A természetes élőhelye ligetekben, ártéri erdőkben, parkokban és kultúrtájakon van.
Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméter, testtömege 56-79 gramm. Csőre vörös, szárnya, farka vége fekete, a hím testének többi része aranysárga, a tojó alul szürkés, finoman mintázott. Az öreg tojók torka és hasa fehér, csak a testoldal sárga, szárnyuk fakóbb fekete. A fiókák a tojóhoz hasonlítanak. A fiatal madarak melle és testoldala csíkozott, testükön a sárgászöld szín dominál. Élénk színezetük ellenére a lombkoronában nem könnyű észrevenni őket. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint „huncut a bíró”) vagy éles kiáltásuk („ksréék”) nyomán szerezhetünk tudomást róluk.
Mindig igyekszik észrevétlen maradni. Óvatos, vad és nyugtalan madár. Fajtársaival állandóan marakodik és kergetődzik, de más madarakkal is. Rovarokat, főleg hernyókat, lepkéket fogyaszt, gyümölcsérés idején a cseresznyét és a bogyókat pusztítja. A rovarok fogyasztásával hasznot hajt. Trópusi rokonai között nektárfogyasztók is vannak.
A sárgarigó kedveli az ember közelségét, így megtelepszik városi parkokban, a falvak gyümölcsöskertjeiben, alföldi, dombvidéki és hegylábi szőlőkben, alföldi tanyák fás ligeteiben, fasorokban, facsoportokban.
Legkorábban május 17-én találták teljes fészekalját, rendszerint azonban csak május utolsó harmadában kezd fészkeléshez. A sárgarigó költési ideje július közepéig tart. Évente egyszer költ.
Kosárszerű fészkét mesterien szövi lombos fák ágvillájába. Csak a peremet erősíti az ágvillába, a fészek egésze az ág alatt található. Fészkét fűből építi, de gyakran felhasználja a szőlőkötözéshez használt műanyag rafiát (tejeszacskó-csíkot) is.
A sárgarigó fészekalja rendszerint 4, ritkábban 3 vagy 5 tojásból áll. 14-15 napig kotlik. A kotlásban a hím és a tojó is részt vesz. A kikelésükkor a majdnem teljesen csupasz és vak fiókákat a szülőpár együtt táplálja, bár a fiókák etetésében a hím kisebb szerepet vállal. A fiatalok 14-15 napos korukban hagyják el a fészket.
(Forrás: http://madarpark.hu/a-het-madardala-sargarigo/)
Sárgarigó hangja: https://www.youtube.com/watch?v=tK59k7t8HPs
Zöld küllős póló
Előrajzolunk a póló egyik szélére egy óriás fát, törzset, majd kiszínezzük vagy festjük. Erre a fára fogjuk felhelyezni a madarat, amelyet fotó alapján színeznek ki a gyerekek.
2022-ben az év madara a zöld küllő lett.
Szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Az öreg madarak homloka, a fejtető és a tarkó piros (a hímeknél piros van mindkét ivarnál fekete bajuszsávban is), a szem környéke az orrnyílások felé kinyúlóan fekete. Felsőteste zöld, repülés közben különösen feltűnő farkcsíkja sárgászöld (utóbbi felelős a téli sárgarigónak vélt madármegfigyelésekért). A test alsó része világos szürkészöld, a lágyék és az alsó farkfedők harántmintázottak. A farok tollai szürkésbarnák, világos keresztsávozással. A fiatalok fakóbb színezetűek, a pofa, a torok és az alsótest sűrű feketésbarna mintázatú. Hangja a jellegzetes, egész évben, különösen repülés közben hallatott „klü-klü-klü”.
A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete. Állandó madarunk.
A harkályok klasszikus rovarlárva tápláléka mellett a zöld küllő esetében a legjelentősebb a hangyafogyasztás (kifejlett rovarok, lárvák és bábok is), amiket a talajon, illetve a több mint tíz centiméter hosszban kiölthető nyelvével mélyen a járatokba hatolva szedeget össze. A fakopáncsok fekete-fehér mintázatától eltérő, alapvetően zöld színezete is fűben keresgélő madarak álcázását segíti. Ősszel csonthéjas terméseket, például mogyorót is fogyaszt, de bogyókat, gyümölcsöket is csipegethet.
Évente egy fészekaljat nevel, gyakran évekig használja ugyanazt az odút, ami nem is csoda, figyelembe véve, hogy egy-egy ilyen megfelelő méretű üreg elkészítése akár négy hetet is igénybe vehet. Puha fészekanyagot nem hord a tojások alá, ezeknek az odúkészítéskor vagy felújításkor képződő faforgács biztosít alapot. Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, de előfordul három-, illetve akár tizenegy tojásos költése is. A tojó naponta egy tojást rak, a 14-15 napig tartó kotlást az utolsó(k) lerakása után kezdi meg. Mindkét szülő etet, a fiatalok közel egy hónapig fejlődnek az odúban, a család a kirepülést követően még akár két hónapig is együtt maradhat.
(Forrás: https://www.mme.hu/2022-ev-madara-zold-kullo-20220101)
Zöld küllő hangja: https://www.youtube.com/watch?v=s2x65L3tVAo
Egy különleges madár
A nagyvilág madarait is érdemes bemutatni a gyerekeknek.
Az ausztráliai kék lugasépítő selyemmadár hossza 28-32 centiméter és testtömege 150 gramm. A hím kékesfekete tollazatú, a tojónak sötétbarna hátrésze és világosabb barna, foltos mellrésze van. A hímek egymás közelében egy kis tisztást kotornak az esőerdő alján, aztán elkezdik építeni a lugast a tojók elcsábítására, amelyet aztán kék színű tárgyakkal, tollakkal díszítenek fel. Bármit felhalmoznak csak kék legyen, pl. kupakokat, szívószálakat, tollakat, bogyókat. Sőt, csőrükkel szétzúzzák a kék bogyókat is, és azok levével a „falakat” is kifestik. Az arra járó tojókat sziszegő, csicsergő hangokkal csalogatják, miközben egy fényes tárgyat tartanak a csőrükben. Ezt a lugast fészeknek nem használják.
Fészküket gallyakból, száraz levelekből ágvillákba építik.
(Forrás: https://tomtit.blog.hu/2009/01/18/kek_lugasepito_selyemmadar)
A madarakat könnyedén a kertbe csalogathatjuk, ha ősz végén, télen etetjük őket, tavasszal segítjük a fészkelésüket, egész évben pedig biztosítunk nekik vizet. Fáradozásainkat madárcsicsergéssel és költéssel hálálják meg. Költésüket a fészekalapanyag kihelyezés mellett segíthetjük fák, cserjék ültetésével és zöldfalak létrehozásával.
A madarak énekszójának hallgatása és a madarak figyelése jótékonyan hat a mentális egészségre is.
A madarakról való gondoskodás felelősségre nevel.
A pólóra más élőlények is kerülhetnek. Az évszakok változását követve más ruhadarabokra is megtervezhetik a gyerekek a természet kincseit, értékeit. A témakörhöz kapcsolhatjuk a mesterséges és természetes anyagokat és a festővirágokat is.
A szerző oldala: https://www.facebook.com/tanitobacsifakanallal
Szabó Krisztián
tanító
Különleges projektjét bemutató könyve elérhető a webshopunkban: