Sokunk számára ismerős lehet az érzés, mennyivel produktívabban és hamarabb sikerült valamit elsajátítani, ha a tanulás élménnyel, örömszerzéssel társult. Ha adott számunkra a lehetőség, hogy magunk jöjjünk rá a megoldásra, mondjuk egy eszköz működésének rejtelmeire, a mi próbálkozásaink fognak átalakulni tapasztalattá, a tapasztalat pedig tudássá, melyet öröm és sikerérzet kísér. Maria Montessori, akinek a Montessori-pedagógiát köszönhetjük, hitt a gyermeki individuumban, abban, hogy a gyermek önállóságra való törekvését, személyiségének és a cselekvés általi tanulásban szerzett belső motiváció kialakulását feladatunk segíteni.

Készítette: Balla-Finta Kitti

Mit hívunk belső motivációnak? Hogy alakulhat ki bennünk? Gyermekeknél a kíváncsiság, és valami megismerésének a lehetősége már generálhat egyfajta izgalmi állapotot, amely cselekvésre készteti őket az érdeklődést keltő esemény/tárgy iránt. Ezek a motiváló helyzetek beindítják a belső aktivitást, így a gyermek elmerül a választott tevékenységben, amely egy igen varázslatos folyamat. A belső motiváció és az önbecsülés együtt erősödhet, ha a gyermek pozitív visszacsatolást kap a környezetétől. Itt emelném ki az újdonság erejét, a fejlődés vágyát és a cselekvésben való élményszerű részvételt, mint a belső motivációt kialakító kulcspontokat, amik összecsengenek Montessori egyik leggyakrabban idézett mondatával: „Segíts, hogy egyedül megcsináljam!” (Császár-Kun, 2019).

Maria Montessori nevelési alapelvei emberközpontúak, az emberi értékek felfedezését, tiszteletét és megbecsülését tartják elsődlegesnek, függetlenül attól, hogy sajátos nevelési igényű gyermekről van szó vagy sem; minden ember egyedi értékeket hordoz. Úgy gondolom, ezek minden gyermekszerető pedagógus szívében ott lakozó elvek, ezért is érezhetjük magunkhoz közelinek e gondolkodásmódot.  

Már a bölcsődei korosztálynál is kimutatható, hogy növekszik a sajátos nevelésű igényű gyermekek száma (Mező, 2020); Montessori inkluzív pedagógiai módszerével számos módon és sajátos eszköztárral képesek lehetünk nemcsak mentális, fizikai, hanem lelki téren is pozitív hatást gyakorolni és integrálni a gyermekeket. Nem utolsó szempont a nevelő személyisége, önismerete: aki megfelelően rendezi be a környezetet, figyeli a gyermek játékát, motivál, dicsér, szükség esetén segíti a gyermeket, ezáltal kialakulhat a gyermek egészséges önbecsülése (Oravecz, 2016). Ez egy komplex kapcsolat, ahol úgy gondolom, én tanítom a gyermeket, és a gyermek is ’tanít’ engem. Szerencsére sok, az interneten elérhető ingyenes anyag állhat rendelkezésre az érdeklődők számára, viszont vannak nagyon hasznos, hiteles szakmai információkon alapuló kurzusok, ahol online oktatási formában tanulhatunk a Montessori pedagógiáról pedagógusként vagy érdeklődő szülőként egyaránt.

Bemutatom a kedves Olvasó számára, milyen Montessori módszerekkel és játékokkal tehetjük színesebbé és gyermekközpontúvá a pedagógiai programunkat, milyen játékokat ajánlhatunk a családok számára, mint otthoni közös időtöltés:

Magyarországon egyre elterjedtebb a Montessori-pedagógia alkalmazása nemcsak a közintézményekben, hanem a családi nevelés színterén is. Nem csoda, hiszen gyakorlatias, könnyen megvalósítható ötlettárat kínál az iránta érdeklődő pedagógusok és szülők számára, mely az izgalmas és kreatív időtöltés lehetőségét rejti magában. A Montessori-módszert követő bölcsődék, óvodák termei kellően színesek, barátságos hangulatúak, letisztultak. A szobákban gyermekméretű bútorok vannak, megkönnyítve ezzel a gyermeki élettér kibontakozását. Fontos szerepet kap a rend; a játékok a polcokon jól láthatóan, rendezetten helyezkednek el, ezt fontos a napi játéktevékenységek során is folyamatosan biztosítani. Tanácsolhatjuk, hogy az otthoni környezetben, minden szobában, ahol a család gyakran tartózkodik, alakítsanak ki egy külön kis sarkot, helyet, ahol a gyermek eljátszhat. A játékok komplex nevelési célzatúak: a finommotorika, érzékszervi fejlesztés, ritmusérzék, mozgásfejlesztés mind sajátos módon történik, hogy úgy mondjam, gyakorlatiasan.

Az érzékszervi fejlesztés tekintetében az 5 érzékszervet ’aktiváljuk’; más és más módon gyakorlunk hatást az idegrendszerre.

1. Szaglás

A különböző aromák, illatanyagok mind más stimulációt válthatnak ki. A gyerekek számára sokszor új és érdekes élmény a különböző illatanyagokkal való találkozás. A környezeti nevelést segítve kiváló lehet egy magaságyás, kis veteményes, ahol a gyermekekkel ültethetünk fűszernövényeket, zöldségeket. A fűszernövények leveleit kedvükre dörzsölhetik, ismerkedhetnek az újfajta illatokkal. Az érzékszervi fejlesztés mellett gondoskodásra is nevelhetjük a kicsiket.

2. Hallás

A hallás, ritmusérzék fejlesztése a mondókák, dalocskák, s az ezeket kísérő mozdulatok mellett számos hangszer segítségével is történik, melyeket a gyerekek is örömmel kipróbálnak. Nyugodtan adjunk a kezükbe számukra biztonságos játékhangszereket. Csörgőket, dobokat, csettintőket elő!

3. Vizuális fejlesztés

A Montessori-módszert követő bölcsődék, óvodák termei kellően színesek, barátságos hangulatúak, letisztultak. Már ezzel is egyfajta vizuális hatást válthatunk ki; a színárnyalatok terén a játékok (például Montessori torony vagy szivárvány)  árnyalatainak sorrendje és egymásutánisága is kiemelendő. A rajzolással nagy hangsúlyt fektethetünk a vizuális érzékelésre, az önkifejezésre.

Finommotorika fejlesztésre kiváló eszközök a pipetta (festés, vízfestés), csipeszek (szivaccsal festés papírra, kartondoboz dekorálása, mini ruhák teregetése játékteregetőre, kis papírdarabkák felcsippentése), gumik, hajgumik, amiket például egy rajzolt kézre húzhat fel a gyermek meghatározott színű gyűrűként. A gyurmázás, homokformázás, papírtépkedés, pacsálás is szórakoztató játék.

4. Tapintás

A Montessori pedagógiában a taktilis ingerfelvételt és ismeretszerzést a különböző és változatos textúrák megtapasztalása segíti: ruhaanyagok, természetes alapanyagok (fa, fém), egyéb textíliák tapintásával fejleszthetjük a kicsiket és nagyokat. Ha van pár felesleges, különböző textíliánk, összeválogatva varrhatunk belőlük lapozót, a kicsik nagyon szokták szeretni a színes ruhaanyagokat. Remek felszerelés lehet egy matatófal elhelyezése a csoportszobában, amely gyakorlatias, hétköznapi tárgyak kipróbálását engedheti a gyermekek számára, és akár még a pedagógusok is elkészíthetik.  Készíthetünk tapogatószőnyeget: egy hosszabb téglalap formájú kartonpapírra ragaszthatunk gyapjút, vattapamacsokat, babot, szőnyegdarabot; a választás teljes mértékig ránk van bízva, a lényeg, hogy egymástól eltérő anyagokat tapinthassanak a gyerekek.

5. Ízlelés

A gyerekek szeretik kivenni a részüket a konyhai tevékenységek során: egy kis tésztagyúrás, palacsintatészta kikeverése, gyümölcsszeletelés, csupa változatosság. Vannak kifejezetten gyermekek számára készült, biztonságos konyhai eszközök, melyekkel könnyebbé tehetjük számukra a főzőcskézést; teret kapnak a természetes ízek, nyers gyümölcsök és zöldségek kóstolgatása.

A Montessori pedagógia szerint a gyermekek alapvető önfejlesztő tevékenysége a mozgás, amely hatással van az idegrendszerérésre. A mozgásfejlesztés játékos, egyszerűbb és összetettebb, zenés, mondókás feladatokból épül fel. Érdekesség, hogy a módszer a helyes levegővételt is tanítja (Oravecz, 2016); gyakorolhatjuk ezt pingponglabda elfújásával, nagyobbaknál szívószálak segítségével papírgalacsin vagy lufi fújó versenyt is rendezhetünk. A talpi izomzat átmozgatása célján szenzoros ’szőnyegként’ figurás jégkockatartókat tehetünk a szobába, amin a gyerekek kedvükre sétálhatnak. A gyerekek természetesen nagy mozgásigényéhez a vezetett foglalkozások mellett a szabad játék és mozgás lehetősége és jelentősége sem elhanyagolandó, így biztosítsunk számukra ehhez elég időt és teret.

Számos otthoni praktikával segíthetjük a pedagógusokhoz forduló szülőket; filléres, egyszerű, de nagyszerű megoldásokat rejt magában a Montessori-módszer. Ami fontos, hogy a gyermeket engedjük a maga szintjén, a maga érdeklődési körében kibontakozni. A hétköznapi tevékenységekbe való bevonás nemcsak érdeklődést válthat ki belőle, hanem nagyon hasznos is hosszú távon: fontosnak érezheti magát, segítségnyújtása és ennek pozitív visszacsatolása örömmel fog mindenkit eltölteni. Bátran válogassunk színek szerint szennyesruhát, pakoljunk a mosógépbe, seperjünk kis seprűvel, süssünk-főzzünk együtt a konyhában. Muffin sütőbe tehetünk különböző színű festékeket, és megkérhetjük a gyermeket, csoportosítsa kedvenc apró játékait, nagyobb, színes gyöngyöket vagy színes papírdarabkákat a színek szerint felügyelet mellett.

Akár otthon, akár csoportos foglalkozás során kipróbálhatjuk a következő játékot: egy A4-es lapot felezzünk el, majd a megfelezett lapot osszuk két részre egy vastag, függőleges vonallal. A bal oldalra rajzoljunk egy kört, a jobb oldalára egy per jelet. Az egyszerűbb formákat, alakzatokat természetesen bátran variálhatjuk tetszés szerint, a lényeg, hogy a két oldal különbözzön egymástól. Szórjunk egy nagy tálcára lisztet. Kérjük meg a gyermekeket, próbálják meg a látott formát lerajzolni a lisztbe. A figyelem fejlesztésére is alkalmas ez a kis játék. A megmaradt lisztből készíthetünk só-liszt gyurmát, amely sokáig eláll a hűtőbe téve. Tartalmas és játékos időtöltést kívánva, Maria Montessori idézetével zárom soraimat:

„Környezetünk ösztönzői nem csak a tárgyak, hanem azok az emberek is, akikkel nemcsak érzékeinkre ható kapcsolatunk van.  Ahhoz, hogy élni tudjunk az is kell, hogy szeressenek minket.” (Kiss & Szirt, 1992)