Ahol jó pedagógusnak lenni! 06-30/954-67-67 info@neteducatio.hu
cart

Kosár

L

“Miért nem mennek kapálni?” – avagy a pedagógus egy napja (4. rész)

Írta: Neteducatio Dátum: 2022. március 16.

Gondoltam én is leírom a mai napomat.
Magyar-földrajz szakos tanár vagyok, osztályfőnök, és egy 4,5 éves gyerek anyukája.

Ma zsinórban volt öt órám. Reggel ettem egy fél túrós táskát és egy pohár kávét ittam, mert tudtam, hogy kb. negyed kettőig nem nagyon jutok ételhez.
Kikészítettem a gyerek ruháját, elköszöntem tőle, és berohantam az iskolába. Szerencsére közel van, gyalog járok, így megúszom a havi bérlet árát.

Az első órám az ötödikesekkel volt, irodalom, Petőfi tájverseivel. Nagyon cukik, de elég zajosak.

Ezután jött a nyolcadikos nyelvtan, a téma az érvelés volt. Végre sikerült találnom valamit, ami némi érdeklődést váltott ki, bár az is igaz, hogy az osztály fele felvételizik, így nem volt kunszt jó órát tartani.

A szünetet fénymásolással töltöttem (87 tanárra két nyomtató és két fénymásoló van, de legalább nincs papír limit, mint az előző iskolánkban), mert aztán következett az 9. osztály irodalom órája, és a témazáró dolgozat (Görög és római irodalom témakörben) 33-an vannak, a másik kilencedikben 31-en, és mindkét helyen mostanában írattam. Az elmúlt két hétben írt a többi osztály is, így a dolgozatos mappám most már elég masszívan dagadozik a javítanivalóktól. Nem baj, majd hétvégén, meg éjjel.

A negyedik óra a másik kilencedik osztállyal volt, ők már megírták előző órán a dolgozatot, így elkezdtük az új anyagot, a Bibliát. Közben megbeszéltük, hogy esetleg elmegyünk jövő szerdán este egy slam poetry előadásra, hárman írtak az ajánlott olvasmányból (két havonta adok minden osztálynak, hátha rákapnak az olvasásra; egyébként a Gyilkosság az Orient expresszen volt,) és emlékeztettem őket, hogy holnap az első órában próbáljuk a március 15-i műsort (aminek én vagyok a főszervezője).

A szünetben megbeszéltem az alsós tanárnővel hogy milyen lesz az ünnepély dekorációja, az egyik fejlesztőpedagógussal mit kell átnézni a dolgozatra a fejlesztősökkel, és bementem az igazgatóhoz megkérdezni, hogy jövő héten, mikor már két órás próbák lesznek, mit csináljak azokkal az osztályokkal, akiket közben nem tudok tanítani. Nézők lesznek.

Végül bementem a hatodikosaimhoz (saját osztály), összeszidtam őket, mert a kollégák panaszkodtak, hogy nagyon zajosak a szünetben, aztán tartottam egy közepes órát a Himnuszról és a Szózatról. Az új tankönyvben, bár hetedikes anyag, a hatodikos könyvben is vannak részletek, de csak az elejéről és a végéről. Gondolom a keretes szerkezetet kell vele illusztrálnom, de hogy miért itt és miért így, az rejtély. Mindegy, ezen ne múljon, már annyiszor tanítottam a Himnuszt és a Szózatot (7. osztályban, 10. osztályban és az érettségi felkészítésnél), hogy agy nélkül is megy. Már amúgy sincs.

Az ötödik óra után elvileg szabadulok, gyakorlatilag elkezdek rohangálni a díszlet után, mert a holnapi műsor próbájához már az is kellene. Az alsósoktól kapok egy asztalt, az aulából majd kölcsönzök egy széket, az egyik kolléga ígért egy fekete esernyőt, otthonról hozok gyertyát, és fogalmam nincs honnan szerzek sétapálcát. Mikor ezzel végeztem, elmegyek a közeli piacra, mert a műsorba barka is kell majd. Bőszen imádkozom, hogy ne menjen tönkre a jövő pénteki műsorig, mert két csokor 1000 forint. Ha már ott vagyok, bevásárolok és veszek ebédet.

Hazasétálok, megeszem, a párom is megeszi az övét. (Otthonról dolgozik.) Húsz perc pihi, ezalatt olvasok egy kicsit, aztán elmegyek a gyerekért az óvodába. Délután mesélünk, játszunk, nyafog, én is nyűgös vagyok egy kicsit. De viszonylag békésen eljutunk a vacsoráig, aztán fogmosás, esti mese, kicsit még ott maradok, aztán az apja vált (nem szeret egyedül elaludni), én meg kimegyek. Eszembe jut, hogy a műsorra a Landerer nyomdás résznél majd röplapok kellenek, és ha már úgyis osztogatni kell őket, egyszerűbb lenne, ha lenne rajta pár hasznos dolog, amiből a szereplők puskázhatnak, ha megakadnak. Gyorsan megcsinálom, elmentem.

Kicsit csetelek egy barátnőmmel, megnézem a leveleimet, megtalálom a Neteducatio pályázatát, és leírom rá a napomat. Aztán sietek, mert még el kell tennem a gyertyát, aztán gyorsan el kellene aludnom, mert tegnap is csak 5,5 óra sikerült, és a holnapi zsinór öt óra előtt még ott a
műsor próbája is.