Ahol jó pedagógusnak lenni! 06-30/954-67-67 info@neteducatio.hu
cart

Kosár

L

Így látják ők… – 7 kérdésben a pedagóguspályáról 2. rész

Írta: Neteducatio Dátum: 2017. július 26.

Cikksorozatunk következő interjúalanya Dr. Kóczi Rozália magyar-orosz német szakos nyugdíjas pedagógus. A közoktatás szinte minden területén végezett és végez a mai napig is, lassan négy és fél évtizede oktató-nevelő munkát. A diplomája kézbevétele után Felsőzsolcán általános iskolában tanított, majd Miskolcon a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskolában és a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthonban. Mindkét középiskolában nyelvi munkaközösség-vezető volt. 2011-ben nyugdíjba ment, de a tanítást nem adta fel. Jelenleg nyelviskolai oktatásban tevékenykedik, német nyelvtanfolyamokat vezet, valamint a magyart mint idegen nyelvet tanít külföldieknek.

 

Miért pont ezt a hivatást választotta és miért?

 

Kezdettől fogva élt bennem az a vágy, hogy megismertessem és megszerettessem másokkal is azt, amit én szívesen végzek és örömforrás számomra. Már általános iskolás koromban lelkesen mondtam verseket, báboztam, olvastam, ismerkedtem a cirill betűkkel, és gimnáziumi éveim során ez tovább mélyült.

 

Ki a példaképe és miért éppen ő?

 

Emberileg a szüleim, mert mindent tőlük tanultam meg, ami életem vezérfonalává vált: a kitartó munkát, a soha el nem csüggedést, a hitet abban, amit csinálok.

Szakmailag több kiváló tanárom közül dr. Kocsány Piroskát szeretném megemlíteni, akitől a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a német nyelvtan alapos ismerete mellett emberséget, megértést, türelmet, önismeretet is tanultam, melyek nagyon fontosak a pedagógiai munkában.

 

Milyen pedagógiai módszereket ötvöz munkájában?

 

Magyar-orosz-német szakos vagyok, így a tantárgyak eltérő jellegéből adódóan is különböző módszerek ötvözésére volt szükség mindennapi oktató-nevelő munkámban.

A magyar nyelv és irodalom tanításában a tananyagtól függően frontális osztálymunkát, csoportmunkát, differenciált tevékenységi formákat egyaránt alkalmaztam. Egy gyermekközpontú oktatást kívántam a lehetőségekhez, tantervhez, tanmenethez igazodva megvalósítani. A magyar nyelv és az irodalom tanításánál mindig az élményt tartottam fontosnak. Azt kívántam elérni, hogy szeressék tanítványaim a verseket, regényeket és novellákat, a művészeteket, és ez mindennapi életük részévé váljék.

Az orosz és német nyelv oktatásánál a kommunikatív nyelvtanítást részesítem előnybe, a kooperatív tanulás módszereit alkalmazom.

A magyart idegen nyelvként is tanítom külföldiek számára, itt az élő nyelvhasználat, standard beszédfordulatok elsajátíttatására helyezem a fő hangsúlyt.

 

Mire a legbüszkébb a pedagógiai pályán eltöltött idő alatt?

 

Negyvenhárom éves pedagógiai munkám során az általános iskolai oktatástól a felnőttoktatásig minden korosztályt tanítottam. A legbüszkébb arra vagyok, hogy sikerült felébreszteni tanítványaim lelkében a tudás iránti vágyat, és volt diákjaim a megszerzett tudás birtokában sikeresen eligazodnak az életben. Nem volt hiábavaló általános iskolai úttörőcsapat-vezetői munkám során a sok közösségi program szervezése, a szakközépiskolában a Regionális irodalomtörténeti kísérletbe való bekapcsolódás, a gimnáziumban a Comenius Nemzetközi Együttműködési program és a testvérvárosi kapcsolatok során végzett együttes munka, az egyetemről hozzám érkező tanítványok gyakorló tanításának vezetése, módszertani képzése, a nyelvtanfolyamok tartása során való tudás átadás. Az a bizonyosság, hogy sikerült valamire megtanítani a tanítványokat, amit korábban nem tudtak, és a megértéskor a szemükben csillogó öröm minden kitüntetést felülír.

 

Honnan szerzi inspirációját?

 

Az inspiráció számomra egyrészt egy belső késztetés, egy örök, soha ki nem égő láng, egy őseimtől örökölt hit és lelkesedés, maga a munka öröme.

Másrészt a tanítás egy bipoláris folyamat: kell hozzá a tanár és a tanítvány. A kettő viszonya és egymásra hatása határozza meg a tanulás-tanítás eredményességét. A diákok ösztönző hozzáállása, tudásvágya hatalmas inspiráció. Amennyiben a diákok hozzáállása nem megfelelő, akkor viszont az az inspiráció, hogy felkeltsem érdeklődésüket és megfelelően motiváljam őket.

 

Miért lehet jó tanítani 2017-ben?

 

Kezdetben volt tábla és a kréta, pedagóguspályám jelentős részében ez állt rendelkezésemre az oktatáshoz. Kiegészítve faliképekkel, szemléltető táblákkal, írásvetítővel, diavetítővel, magnóval, lemezjátszóval.

Nyugdíjba vonulásom, 2011 előtt egy pár évvel kezdtük el tanulni a digitális tábla alkalmazását, munkaközösség-vezetőként rendelkezésemre állt saját laptop, annak minden előnyével, a nyelvi teremben szintén volt számítógép.

2017-ben azért jó tanítani, mert a digitális eszközök arzenálja áll az oktatás-nevelés szolgálatában, laptopokkal, kivetítőkkel, fénymásolókkal, mobil alkalmazásokkal.

A tankönyvpiac változatos, a tankönyvek érdekesek, tetszetősek, figyelemfelkeltőek, a nyelvkönyvek CD-vel, online gyakorlóanyaggal, megoldókulccsal ellátottak. Élvezet belőlük tanulni és tanítani.

 

Két jó tanács kezdő kollégáknak:

 

Okosan szelektáljanak a rájuk zúduló információk áradatából, legyen az tankönyvválasztás, vagy irodalomból a tanítandó művek kiválasztása, és a kritikus válogatás képességét igyekezzenek kifejleszteni tanítványaikban is!

 

Másodszor pedig mindig a gyermek érdekeit tartsák szem előtt, bátran alkalmazva az egyéni bánásmódot, nem feledve, hogy mindenki tehetséges valamiben!


ikonOlvasószoba

Így látják ők… – 7 kérdésben a pedagóguspályáról

Példaképeink – számunkra valamilyen szempontból fontos személyiségek – orientálnak minket életünk kanyargós ösvényein. Segítenek a nehéz időszakokban, sok esetben igen mély hatással vannak személyi...

Tovább olvasom »

Visszaemlékezés 1948-tól, az óvodai élet mindennapjairól – Karlócai Mariann néni üzenete

Minden az I. Országos Teadélutánon kezdődött, melyet a Neteducatio szervezett 2016-ban. Az előadásunk közepén Ági és Anna elindultak egy irányba, virággal a kézben, és én nem értettem mi történik? ...

Tovább olvasom »