A portfóliónkba készített tematikus tervben bemutatott témához szükséges 4 összefüggő óratervet készíteni. De vajon tudjuk-e, melyek a szakmailag megfelelő, informatív és átlátható óraterv ismérvei?
Cikkünk ezeket mutatja be pontról pontra.
Az első és legáltalánosabb megválaszolandó kérdés: Milyen legyen az óratervünk?
Az óraterv a tanórára való közvetlen felkészülés dokumentuma. Az óra anyaga, időarányai és a feldolgozásra vonatkozó módszertani elképzelések mellett tartalmazhatja még akár a táblai vázlatot is. Az óraterv árulkodik a pedagógus szakmai tudásáról is, így gondosan állítsuk össze. A legfontosabb, hogy az óratervünk legyen strukturált, áttekinthető, logikus és érthető. Ha rendezett, könnyebben is használható. Tapasztalatok alapján táblázatos formát ajánlatos készíteni. Az óratervünk (mellékleteken kívül) lehetőleg maximum két oldalba férjen bele. Dolgozzunk elektronikusan.
Ugyanilyen fontos kérdés, hogy milyen NE legyen az óratervünk?
Hiba, ha óratervünk rosszul szerkesztett, strukturálatlan, logikátlan felépítésű. Egy szakmailag megfelelő óraterv értékét is rendkívül csökkentheti, ha nem figyelünk az átláthatóságra, értelmezhetőségre.
Végül, de nem utolsó sorban: Hogy nézzen ki és mit tartalmazzon az óratervünk?
- Előlap
Itt foglaljuk össze munkánk magját, az adott órával kapcsolatos legfontosabb módszertani tudnivalókat. Első dolgunk legyen a nevünk felírása, tanított tantárgyunk, az osztály, dátum és a helyszín, ahol az óratervben szereplő óráinkat tartjuk.
Eztán következhetnek a szakmai tartalmak röviden.
Ismertessük az óra cél- és feladatrendszerét: Melyek a fejlesztendő attitűd(ök), készségek, képességek, a tanítandó ismeretek (tények, fogalmak, szabályok, összefüggések stb.) és az elérendő fejlesztési szint. Nem érdemes túl sok, egymástól nagyon eltérő nevelési célt megfogalmazni, mert akkor a sok cél és feladat között elvész a lényeg.
Írjuk le, mik az óra didaktikai feladatai (bevezetés a témába, ismeretbővítés, gyakorlás, összefoglalás, ismétlés, ellenőrzés, értékelés stb.).
Jelöljük meg az alkalmazott módszereket (megbeszélés, szemléltetés, munkáltatás, pedagógusi előadás, pedagógusi magyarázat, tanulói kiselőadás, kooperatív tanulás, játék, vita stb.). Nevezzük meg a tanulóknál alkalmazott munkaformákat (frontális, egyéni, páros és csoportos munka stb.; szóbeli, írásbeli).
Az előlapot is készítsük táblázatos formában.
- A tanóra menete
Első lépésként jelöljük meg az óra típusát: Új ismereteket feldolgozó óra, alkalmazó (gyakorló) óra, rendszerező óra, ellenőrző (témazáró) óra.
Az óra célja a nevelési és oktatási célokat mutatja be. A NAT és a Kerettanterv minden egyes tantárgyhoz fejlesztési célokat rendel. Ezeket használjuk bátran. Ezáltal szakmailag korrekt óratervet készítünk.
Táblázatunk oszlopai között szerepeljenek:
Az óra menete, melyben azt kell bemutatnunk, hogy hogyan építjük fel a tanórát. Ez képezi a fő vázat. Célszerű tagoltan bemutatni a tanóra felépítését, például egy új ismeret feldolgozó óra esetében. Itt vázoljuk az egységekhez tartozó konkrét tevékenységeket is, röviden! (A konkrét feladatok a mellékletek részét képezzék):
- A figyelem felkeltése, a tanulás motivációjának biztosítása
- A tanulók informálása az óra céljáról
- A tanulók – a témával kapcsolatos – előzetes ismereteinek ellenőrzése, felidéztetése
- Az új ismeretek (tények, adatok, jelenségek, folyamatok) prezentálása
- Az új ismeretek elemzése
- Fogalomalkotás, következtetés, szabály megfogalmazása
- Rendszerezés, rögzítés
- A tanultak alkalmazása és visszacsatolás
- Összefoglalás
- A tanulói teljesítmény ellenőrzése (szükség estén korrekció)
- Házi feladat vagy önálló otthoni munka kijelölése
Reálisan gondoljuk végig, hogy valóban mennyi időt vesz igénybe egy-egy tevékenység. Ezt az időbeosztás oszlopban kell megadnunk. Ne akarjunk minél több tevékenységet beleépíteni a tanórába, csak annyit, amennyit valóban meg tudunk valósítani.
Egy újabb oszlop a használandó munkaformák. Olyan tanulásszervezési módok, amelyek behatárolják az alkalmazható módszereket, eszközöket, de még a feldolgozandó oktatási téma terjedelmét is. Tehát jelentősen befolyásolják a tanítás – tanulás eredményességét is, ezért a pedagógusok számára rendkívül fontos a munkaformák ismerete, alkalmazásuk begyakorlottsága. A munkaforma megválasztását befolyásolja az oktatási cél, a tananyag jellege, a rendelkezésre álló idő, a tanulók sajátosságai és a pedagógus felkészültsége.
A módszerek, amelyeket a tanórán alkalmazni fogunk. Legyünk kreatívak, de ne essünk túlzásba. Minden pedagógusnak megvan a módszertani kultúrája, mi az, amit szívesen alkalmaz, például: beszélgetés-vita, csoportjáték, demonstráció, elemzés, ellenőrzés-önellenőrzés, értelmezés, érvelés, feleltetés, gyakorlás, gyűjtőmunka, készségfejlesztő játék, kiselőadás, kutatómunka-megfigyelés, produktív szövegalkotás írásban és szóban, szituációs gyakorlat, versenyfeladat, kooperatív csoportmunka, projektmunka, drámajáték, beszélgető kör, csoportmunka stb.
Az eszközök és szemléltetés oszlopban adjuk meg, hogy milyen eszközöket tervezünk az adott tevékenység megvalósításához, milyen szemléltető eszközöket alkalmazunk. AZ IKT eszközöket is itt soroljuk fel.
Erre a feladatra és minden egyébre, amelyet a portfóliónkhoz kell készítenünk találhat mintákat és útmutatást Portfólió 2018 – Készítsük együtt a portfóliót! – felkészítő tanítók/tanárok vagy óvodapedagógusok számára című anyagainkban:
Amennyiben Ön ÓVODAPEDAGÓGUS: ITT talál bővebb információt