Karczewicz Ágnes gyűjtése
Nyáron a kertben, az udvaron, játszótéren, a strandon, a vízparton sok lehetőség van rá, hogy a gyerekek homokozóban játsszanak. A várépítés, sarazás és a homoksütik készítése nem csak jó móka, de remek fejlesztő eszköz is!
Többek között fejleszti, segíti:
- a finommozgásokat
- a fizikai törvényszerűségek felfedezését, logikus gondolkodást
- a közös alkotás az együttműködést, párbeszédek folytatását szocializációt
- szókincset
- tervező és kivitelező képességet
- a spontán szerepjátékok kialakulását… és így tovább
7 nap 7 ötlet:
- Formák, alakzatok, nyitott, zárt, egyenes, hullám… vonal, labirintus, autópálya betűformák, számok, szavak rajzolása, képek kialakítás a homokban
- Mandala készítés
Gyűjtsetek össze mindenfélét a vízparton és készítsetek belőle mandalát!
- Homokvárak, homokszobrok építése
- Lenyomatok készítése és rögzítése gipszöntéssel vagy gyertyaöntés
Ez a tevékenység már igényel egy kis előkészítést, hiszen ki kell keverni a gipszet egy tálba, de azt hiszem, hogy megéri, mert izgalmas tevékenységgé válhat:
- Keressetek köveket, sziklákat, kagylót, csigaházat (vagy a mindig kéznél lévő tenyerek, talpak!
- Vizezzetek be egy területet a homokba és nyomjátok bele a kiválasztott formát, formákat! Az így elkészített negatív formát öntsétek ki tejfölsűrűségűre kikevert gipsszel és már csak várakozni kell, hogy a gipsz megszilárduljon.
- Ugyanezzel a technikával gyertyát is önthetünk. A kialakított formába kanócot teszünk és beleöntjük a megolvasztott viaszt (maradék gyertyák felhasználására is kiváló)
- Homokkép ragasztás
Ez a világ egyik legegyszerűbb technikája: Folyékony ragasztóvak kenjétek be a papírt és szórjatok rá homokot! A felesleget száradás után fújjátok le és már jöhet is a következő terület!
- Üvegbe zárt színes homok
A nevével ellentétben a színes homokot otthon nem homokból, hanem sóból készíthetjük el és lehetőleg szép fehér, apró szemű sót válassz! Szükséged lesz még vízre és akrilfestékre a választott színekhez. Egy edényre, amiben összekevered ezeket, és egy laposabb tálcára, amin megszárítod. Ha követed az alábbi lépéseket, hamarosan gyönyörű színű “dekor homokod” lehet.
- Tedd a sót egy mélyebb tálkába!
- Öntsd bele a festéket és egy kis vizet!
- Keverd össze hurkapálcával, vagy más eszközzel, amit otthon találsz és megfelel!
- Terítsd ki a színezett sót egy tálcára és hagyd száradni!
- Miután rendesen kiszáradt, és sehol sem tapad már össze, elcsomagolhatod, és kész is a házi dekor homok.
- Homok (vagy hold) gyurma készítése
Az elnevezéssel ellentétben ebben sincs egy gramm homok sem, de ugyan úgy formázható, alakítható. mint a vizes homok:
Hozzávalók:
- 4 csésze kukoricakeményítő
- 1 csésze olvasztott kókuszolaj
- ételfesték (elhagyható)
Nem túl bonyolult az összeállítása. A kókuszolajban elkeverjük az ételfestéket, majd hozzáöntjük a kukoricakeményítőhöz. Keverjük-gyúrjuk. Játszunk. Ennyi.
+3 ötlet:
Vulkánkitörés
Ez vicces nagyon, minden gyerek imádja, de némi előkészületet igényel. Vinned kell magaddal ugyanis a kellékeket: 1 kicsi flakont, 1-2 deci ecetet külön tartályban, illetve némi szódabikarbónát. A kicsi flakonodat a szájával fölfelé ásd el a homokban úgy, hogy a szájnyílása magasabban legyen, mit a homokozó szinte. Ergo: készíts mini vulkánt. Tölts bele egy deci ecetet, majd a kitöréshez szórj bele némi szódabikarbónát. A reakcióba lépet anyagok habja a palackból ki fog futni. Egy bottal karcolj a vulkán oldalára utat a lávának, majd ismételjétek meg a kitörést. Nem kell félni az ecettől és a szódabikarbónától, hiszen nyomot sem hagy, és fertőtleníti is a homokot legalább. Azért arra vigyázzatok, hogy szembe ne kerüljön!
Kincskeresés
Fűjjatok, vagy fessetek be köveket aranyra, zárjárok egy ládába, és ássátok a homokba4 (persze a láda el is maradhat és kincsként akármi más is megfelel)
Golyózás
A homokba készítsetek a labda méretének megfelelő lyukat és már indulhat is a gurítás, bottal vezetés. célba dobás.
+1 praktika: Ha a homokozóba, fahéjat szórunk, az távol tartja a szúnyogokat!
+1 vers: Nyulász Péter. Homokozó
Tele vízzel van egy vödröm,
az udvaron meg egy gödröm,
ha a vizet beletöltöm,
üres lesz megint a vödröm.
Na de lesz egy tavam nekem,
növényekkel beültetem,
körbe rakom kavicsokkal,
kibélelem friss homokkal,
halak laknak majdan benne,
őket nevelgeti Lelle,
senki más, mint én magam
Ilyen lesz az én tavam.
A mese: Várfalvy Emőke: A Homokkirály – játszótérmese
Mikor az első tavaszi napsugár lekalandozott egészen a földig, egy furcsa szerzetre lett figyelmes. A szerzet, torzonborz hajjal, nagy, bozontos szakállal, gyűrött ruhában üldögélt egy homokkupac tetején és őt nézte.
Hát te meg mit csinálsz? – kérdezte meglepődve a napsugár, s elgondolkozott, vajon le merjen-e pihenni, ennek a nem túl bizalomgerjesztő fickónak a vállára.
Téged vártalak. – mosolyodott el a kócos illető barátságosan, mintha már régről ismerné a napsugarat.
Ugyan már ne viccelj! Hogy várhatnál engem? Nem is ismersz! Épp most születtem. – kacarászott a napsugár s végül az alaktól nem messze, egy fa ágára ült.
De bizony téged. Minden évben pont egy órával azelőtt ébredek, mielőtt jössz. S nagyon örülök neked. Te hozod a tavaszt és a boldogságot a királyságomba. – magyarázta a nagy hajú fickó kedvesen.
Királyságodba? – vihogott a napsugár – Milyen király vagy te, aki itt ülsz egy kupac homokon gyűrötten és borzasan? Hol van a várad meg a királyságod?
Én vagyok a Homokkirály és ez itt a birodalmam. – mutatott maga köré a torzonborz figura büszkén – Minden évben tavasztól őszig a te testvéreid fényében úszik száz meg száztornyú váram, amit minden nap még szebbre és hatalmasabbra épít nekem tucatnyi óriás.
A napsugár csak kacagott, de nem válaszolt. Minek is foglalkozzon ezzel a fickóval, amikor teljesen bolond?! Méghogy vár, meg óriások! Inkább csiklandozni kezdte a vadgesztenyefa ágán szunyókáló rügy tetejét.
A Homokkirály mosolyogva üldögélt tovább a homokkupaca tetején és élvezte, ahogy fürge tavaszi szél bele-bele kap a hajába. Ahogy becsukott szemmel fésülködött, szárnysuhogást hallott. Egy galamb szállt le a közeli fára.
Üdv Sugárka, de jó hogy itt vagy végre. Úgy fáztam már. Meg éhes is vagyok. Honnan vehetnék enni? – búgott a napsugárnak.
Kérj tőle. – intett a napsugár a Homokkirály felé. – Állítólag király.
A galamb szépen szemügyre vette a homokkupacon üldögélő alakot, aki közben végzett a fésülködéssel. De így sem tűnt királynak. A galamb azért úgy gondolta, egy próbát megér, szörnyen üres volt már begye.
Hahó, te ott lent, tényleg király vagy?
A Homokkirály mosolyogva fordult a hang irányába és kedvesen felelt.
Oh, kedves galambom, hát nem ismersz meg? Én vagyok az, a Homokkirály! Minden évben tavasztól őszig az én birodalmam óriásai etetnek téged minden jóval, te pedig hálából táncolsz nekik, hogy nevessenek. Várj csak, lesz itt mindjárt lakoma meg dínom-dánom.
A galamb forgatta a fejét, de nem emlékezett se óriásokra se lakomákra. Az igazat megvallva fogalma sem volt, mi lehet az a lakoma, ami meg a dínom-dánomot illeti, túlságosan puccos neve volt ahhoz, hogy finom legyen.
Nem kell nekem se lakoma, se dínom-dánom, megelégszem egy szelet tegnapi kenyérrel is. Van nálad?
Sajnos nincs. Az ilyesmiről mind az óriások gondoskodnak az ud… – kezdte magyarázni a király, de nem fejezhette be, mert a galamb igen szemtelen kacagással a szavába vágott.
Ugyan már, milyen király az, akinek még egy szelet kenyere sincsen otthon?! Bolond vagy te, nem király! – búgta gúnyosan, majd elröppent ennivalót keresni.
Délután eleredt az eső. A Homokkirály boldogan mosakodott a hűvös, tavaszi esőcseppekben. Mikor a fürdő után épp egy ibolyalevélbe törölközött, panaszos nyávogást hallott a közeli bokorból. A Homokkirály úgy ahogy volt, puha zöld mohaköntösében odasietett a bokorhoz és bekukucskált. Egy fekete-fehér foltos macska feküdt a bokor alatt bal hátsó lábát nyalogatva.
Segíthetek neked, kedves? – kérdezte barátságosan.
Hát te meg ki vagy? – kérdezte meglepetten a macska, miközben méregetni kezdte a Homokkirályt. Egérnek nagy volt, embernek kicsi. S az egész alak olyan fura volt a hosszú szakállával, meg a zöld, bolyhos ruhájában. Vagy talán köntösében? Ki jár köntösben az utcán egyáltalán?
Én vagyok a Homokkirály.
Király? Köntösben? – kacagott fel a macska. De bele is fulladt a nevetés, mert igencsak megsajdult a lába. Hát nyájas képet öltött inkább és így folytatta:
Ha király vagy biztosan van valamid, amin hazavihetsz. Nagy segítség lenne!
Oh, kedves boldogan vinnélek, de a járgányaim még nem érkeztek meg. Az óriásaim hozzák őket. Tavasztól őszig, míg királyságomat betölti az öröm és a kacagás, száz és száz féle kocsi áll itt mindenfelé.
Ugyan már! – fújt nagyot a macska – Ne handabandázz itt nekem! Óriások csak a mesében vannak. Ha nem tudsz segíteni, inkább hagyj békén, ne fárassz a badarságaiddal!
Távolról kutyaugatás zaja hallatszott. A macska rémülten feltápászkodott és elbotorkált.
A Homokkirály visszasétált az ibolyabokorhoz, előkészítette másnapi ruháját. Megvacsorázott és korán lefeküdt aludni, de előtte még megnézte a naptárat és az időjárásjelentést.
Igen! Holnap csodásan szép tavaszi idő várható. Ez lesz az első nap, amikor az óriások a hosszú téli álom után először jönnek el hozzá a szomszédos Napsugár Óvodából.
Vajon meg van még az a piros vödör, amivel azt a gyönyörű bástyát szokták önteni a fiúk? – töprengett elalvás előtt még egy kicsit a Homokkirály, majd mosolyogva álomba merült.
Mese forrása: http://avarfalvimesek.blog.hu/
Képek forrása: https://hu.pinterest.com/
Vers forrása: http://mesemorzsa.blogspot.com/