Közismert tényező, hogy tanulóink egyre kevesebb affinitást éreznek az olvasás tevékenysége iránt. Sokan küzdünk azért, hogy az olvasás iránt passzív állapottal rendelkező tanulók érzelmi állapotát pozitív irányba mozdítsuk. Pedagógusként nagyon jól tudjuk, hogy az olvasás szeretetének kialakulása már a családban megkezdődik, és az óvodai foglalkozások alkalmával ez a fajta tevékenység folytatódik.

Ha egy tanuló kisiskolás kora előtt megfelelő mesehallgatási élményben vesz részt, jó eséllyel érdeklődni fog az olvasás iránt. De mit tehetünk akkor, ha egy hatéves tanuló sem a családon belül, sem az óvodában nem részesült mesei élményben? Ezek a tanulók általában gyengébb anyanyelvi készséggel is rendelkeznek, ami még inkább megnehezíti az olvasási és szövegértési készségek kialakulását. Ha egy tanulóban nem alakul ki időben az olvasási és szövegértési készség, nem lesz belőle aktív olvasó. Ezt akár egy patthelyzetnek is tekinthetjük.

Mit tehet egy korszerű pedagógus ilyen helyzetben?

Amikor egy szöveg címével találkozunk, az azonnali reakciót vált ki bennünk [1]. Ne feledjük, ugyanez a folyamat játszódik le a tanulóknál is. Az olvasáskor központi szerepet játszik maga a témakör, hiszen a diákok először a témával találkoznak, s majd csak ezt követően olvassák el a szöveget, és foglalkoznak a feladatok megoldásával. Azaz, az olvasási témakörök jelentősen hozzájárulnak az érdeklődési szint kialakulásához, illetve a tanulók feladathoz való ragaszkodásához [3].

Vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a kisiskolások az érdekes, a nevetéséges történeteket kedvelik, amelyek valamilyen mesebeli hősről szólnak [4]. A kezdő olvasóknál érdemes a számukra érdekes témakörökkel kapcsolatos vicceket begyűjtenünk. Mivel még nem fejlődött ki bennük az olvasási és szövegértési készség, érdemes rövid szövegeket tálalni nekik. Ennek is eleget tudnak tenni a viccek. A vicc olvasás egyik jóbarátja a képregény olvasása [2], hiszen a képregény is kevés szöveget tartalmaz, vizualitásban pedig igen gazdag. Akkor tesszük a tevékenységet még hatékonyabbá, ha egy-egy viccet a gyerekeknek kell képregényben megrajzolniuk, illetve, ha a viccet, vagy mesét ők egyedül fejezik be, képregény formájában.

Vass Dorottea

Irodalom:

[1]Ainley, Mary – Hillmann, Kylie – Hidi, Suzanne (2002): Gender and interest processes in response to literary texts: situational and individual interest. Learning and Instruction 12. pp 411–428

[2]Balázs Ákos (2016): Szövegértés-fejlesztés képregényekkel. Taní-tani Online. URL: http://www.tani-tani.info/szovegertes_fejlesztes_kepregenyekkel (2018. 10. 01.)

[3]Hidi, Suzanne (2001): Interest, Reading, and Learning: Theoretical and Practical Considerations. Educational Psychology Review, Vol. 13, No. 3. pp 191-209

[4]Vass Dorottea (2017): „Ha sokat olvasok, megtanulom fejből és ötöst kapok”: A hat-nyolc éves tanulók mesék iránti attitűdje. Philos: Irodalom – Tudomány – Művészet. 1-2. sz. pp 64-75.