A testmozgás életünk egyik legelemibb része, amely szervezetünkre és mentális egészségünkre is nagy mértékben hatással van. Az élet minden apró csírája igényli a mozgást, ösztöni szinten szükséglete. A mozgásfejlődés egy csodálatos és izgalmas folyamat, amely egymásra épülő szakaszokból áll, s minden egyes fokozata egy kártyavár lapjának felel meg.
Mozgásra fel!
A csecsemő születése pillanatától szoros kapcsolatba kerül a külvilággal, de már az anyaméhben is fontos mozgásfejlődési folyamatok mennek végbe. Az első hónapokban, először a fej mozgatása történik, majd a fejlődési irány a végtagok felé irányul. Ahogy gyakorol, ügyesedik a kicsi, indulnak a helyzet-, majd helyváltoztató mozgások: az oldalra fordulás, gurulás, kúszás, mászás, felállás, majd a járás. Ezeknek sorrendje mutat egyéni eltéréseket időben és folyamatosságban.
A mozgásfejlődés egy olyan lineáris folyamat, amelyet a kellő szaktudás és a gyermekek fejlődésmenetét érintő figyelem preventív jelleggel tud befolyásolni. Mozgásfejlesztőként ehhez szükséges, hogy széles perspektíván keresztül szemlélve, tisztában legyünk a gyermek 0-12 éves korig terjedő életútjával. A korai fejlesztés és prevenció eszközként szolgál számos mozgásszervi, viselkedésprobléma, értelmi elmaradottság megelőzésére. A gyermek mozgásfejlődését tekintve nem teszünk különbséget szakasz és szakasz fontossága között, hanem egységes egészként nézzük és értelmezzük. Minden mozgásegység egymásra épül, és ezen mozgásegységek komplexuma alakul mozgáskultúrává.
Lépcsőről lépcsőre, lépésről lépésre
Miért is hangsúlyozom a prevenció fontosságát? A koragyermekkori, gyermekkori életszakasz azért jelentős, mivel ekkor alakulnak ki olyan idegrendszeri kapcsolatok, amelyek a későbbi személyiséget, annak mozgását megalapozzák. Ha ebben az időszakban figyelmet fordítunk a korai fejlesztésre, a biztos alapokra ráépülhetnek a bonyolultabb mozgásminták (Király & Szakály, 2011). Ha a kártyavár lapjai biztosan, stabilan állnak és kiegészítik egymást, a vár nem fog összedőlni, tovább lehet majd építeni. Az idegrendszer-, és mozgásfejlődés szimbiózisban működik egymással: a kialakuló idegrendszeri szinapszisok képesek egyre összetettebb mozgásminták szabályozására, s ezen nehezebb mozgásminták gyakorlása képezi az újabb idegi kapcsolatok létrejöttét. A funkcionális mozgás nélkülözhetetlen az egészséges emberi idegrendszer szempontjából; a korai mozgásfejlesztést is a gyermek egyéni paramétereihez kell igazítani és ennek megfelelően összeállítani a számára optimális mozgásprogramot (Király & Szakály, 2011).
A szervezett mozgásfejlesztő foglalkozások mellett időt és teret kell biztosítanunk a szabad játékhoz és mozgáshoz. Sajnos a modernizáció és a technológiai eszközök „eluralkodása” beszűkítette azt a teret, amelyben a szabad mozgás sok esetben, a gyermek szükségleteihez mérten megvalósulhatna. A nem szabályozott televízió, képernyőképek használata „becsapja” a gyermeki idegrendszert, ugyanis az agy látja a mozgó képet, de nem érzékeli a test mozgását (Tótszőllősy, 2003). A családi közegben is a gyermek igényeihez célszerű alkalmazkodni, hogy számára optimális minőségben és mennyiségben legyen ideje a mozgásra: ezáltal arra teremtünk időt, hogy megismerje önmagát. Jelentős szerepet kapunk itt is mi, pedagógusok: a bölcsődei, óvodai és iskolai vezetett foglalkozásokon kívül ezekben a nevelési intézményekben lehet jelentős a szabad mozgáslehetőség biztosítása.
A mozgás, mint a világ felfedezése
A mozgás által ismerhetjük meg a környezetünket, társainkat, képességeinket, önmagunkat. A gyermek ezen komplex megismerése egyfajta flow-élmény átélésével járhat, amely nemcsak személyiségfejlesztő, hanem az előbbiekben említett mozgásfejlődésre is rendkívül pozitív hatással lehet. Ilyenkor „megszűnik” a külvilág, a belső öröm és sikerérzet elárasztja a gyerekeket, őszinte boldogságot élnek meg. A pedagógus ebben az aspektusban környezeti befolyásoló tényező, és szerepe jelentős: motivációt adhat a gyermeknek, ami még inkább inspirálni fogja őt arra, hogy magasabb szintű „feladatok” megoldásába kezdjen.
Ha hagyjuk, hogy megismerje egyéni határait, kibontakozzon, ez az élménysorozat a későbbiekben a sportágválasztási szándékot is befolyásolhatja. (Boronyai, Pappné, Vass, & Csányi, 2020)
Ahogy korábban is említettem, mindennek alapjául szolgál a kisgyermekkori-gyermekkori megelőzés. Összetett folyamat a prevenció, hiszen a pedagógusok és a szülők megfelelő tájékoztatása és edukációja szükséges hozzá; a szivárvány összes színében, nem fekete-fehéren igyekszem megközelíteni ezt a témakört. A családot végig kísérik szakemberek a gyermek fejlődési útján: védőnők, kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, majd a tanítók észrevételei és javaslatai az ő érdekeiket és szükségleteiket kell, hogy szem előtt tartsák. Minél korábban van felismerve a fejlesztés szükségessége, annál nagyobb az esély, hogy érdemben tudunk dolgozni és tenni a gyermek mentális-fizikai egészségéért. Ami a legfontosabb és a gyermek legnagyobb segítsége, az irányába mutatott tisztelet, elfogadás és az ok-okozati összefüggések megértése.
Itt vagyunk, segítünk!
Kihez tudunk még fordulni, ha tanácstalanok vagyunk és úgy érezzük, segítség kell? A Dévény-módszert elsajátított szakgyógytornászok egészen csecsemőkortól képesek mozgásrehabilitációt és fejlesztést végezni; hihetetlen csodát tudnak tenni, megkönnyítve ezzel a gyermek és a család életét. Vannak intézmények, ahol elérhető gyógypedagógus, konduktor által nyújtott fejlesztő foglalkozás, akik a mozgásfejlesztés mellett viselkedési és egyéb zavarokkal is foglalkoznak, nyújtanak segítő kezet.
Bemutatok olyan foglalkozásokat, ahol kiemelt figyelmet kap a fejlesztés általi idegrendszeri kapcsolatok kiépítése, „finomhangolása”:
- TSMT torna
A Tervezett Szenzomotoros Tréning az idegrendszeri elmaradást mutató gyermekeket támogató, vezetett foglalkozás. A fennmaradó gátlásokat, primitív reflexeket segít oldani, ezáltal teret biztosít az életkornak megfelelő mozgás- és beszédkészségek, a viselkedésmintázat kialakulásához.
- HRG terápia
Egy igazán érdekes terápia, amely a vízi feladatokat kombinálja. A víz egy természetes közeg, ahol a gyermek könnyen ki tud bontakozni. Számos eszközzel dolgozik az egyensúly- és figyelemfejlesztés érdekében, de javulhat általa a térérzékelés, a koordináció, az észlelés, kiválóan hat a neurális kapcsolatok kialakulására.
- Ayres-terápia
Nagyon hasonló elven alapul, mint a TSMS és a BHRG terápia; másnéven szenzoros integrációs terápia, játékos kereteken belül valósítja meg a gyermek és környezete között létrejövő kapcsolatot, oly módon, hogy képes legyen feldolgozni azokat az információkat, amik körülötte vannak. Ha ez az információfeldolgozás nem megfelelő, tanulási problémákhoz, viselkedés-, figyelemzavarhoz vezethet. Szabadabb kereteket ad, a gyermek maga választhat ki fejlesztő feladatokat, melyeknél a terapeuta támogatja őt.
Kulcsár Mihályné által megalkotott terápia
Specifikus vizsgálat keretében kerülnek feltérképezésre azok a területek, amelyeken fejlődési, idegrendszer-fejlettségben elmaradottságot észlelnek. Egyéni feladatokat variál, a gyermekhez igazodik. Főként tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára ajánlott program.
Mindegyik foglalkozástípus igazán izgalmas és gyermekközpontú. Amennyiben szükséges, a fejlesztő foglalkozásokat segíti a szakemberek által tanácsolt orvosi vizsgálatok elvégzése.
Kisgyermeknevelőként és rekreációszervezőként, édesanyaként nagy felelősséget érzek a gyermekek fejlődésmenete iránt, hiszen a nevelés olyan, egész embert kívánó folyamat, melyben elhanyagolhatatlan a folyamatos önképzés és tanulás, hogy ezáltal többet adhassunk mind a családoknak, mind a gyermekeknek egyaránt.
Webhely források:
http://www.szenzomotorostorna.hu/mi-a-tsmt/
http://fejlesztohaz.hu/cikkarchivum/ayresterapia.html
https://gyermekfejlesztes.hu/kulcsar-terapia/
Készítette: Balla – Finta Kitti
Olvasószoba
