A módszer a videojátékok felépítésére, struktúrájára épít, de nem konkrét játékokat használ fel, hanem annak motivációs elemeit alkalmazza.

A játék kompetenciafejlesztő képessége közismert: a gyermek a tevékenység közben túllépi saját életkorát, hiszen folyamatosan problémát old meg, kreatívan alkot és alkalmaz különböző ötleteket, szabályokat kreál, és megoldási utakat keres. A gamification módszere ezt használja fel és építi ki vele a belső motivációt.

A módszer gyakorlati alkalmazásához a tananyagot újra kell keretezi, vagyis beosztani 2-3 hetes szintekre. Minden szinten pontot gyűjt a gyerek, de lehetősége van mindenkinek egyéni, saját utat választania, vagyis olyan formában pontokat szereznie, ami az ő képességeihez illeszkedik (fogalmazás írása, dolgozatírás, felelés, kiselőadás tartása, projekt készítése stb.). Ezek a pontok számíthatók át később jegyekké.

A rendszer nagy előnye, hogy toleráns: ha valakinek rossz napja van, vagy nem tudott készülni a dolgozatra, akkor nem egy megbélyegző rossz osztályzatot kap, hanem kevesebb pontot. A lelkesedését nem töri le a rossz jegy, hanem a kevés pont motiválja arra, hogy egy másik dolgozattal, vagy szorgalmi feladattal megszerezze azokat a pontokat, amiket korábban nem sikerült. Így mindenkinek lehetősége van arra, hogy elérje az általa vágyott szintet, nincsenek előre meghatározott skatulyák: jó és rossz tanulók.

A gamification rövid- közép- és hosszútávú célokkal dolgozik, így bárkit könnyen tud motiválni: gyorsan elérhetők a pontok, hiszen elég hozzá valamilyen feladatot teljesíteni, középtávú célként a szintugrás szerepel a diákok előtt, a hosszútávú cél pedig mindenkinek az év elején megfogalmazott célja, amit az év végére el szeretne érni az adott tárgyból. A távoli cél kevesek motivációját tartja fent, azonban – mivel pontokat gyűjtöget – mindig megerősítést kap, hogy jó úton halad a célja felé. Annak köszönhetően, hogy mindenki magának fogalmazza meg a célt, igen széles skálán lehet differenciálni.

Hazánkban a módszert Prievara Tibor vezette be a köztudatba. A gamificationnek szentelt munkásságát már külföldön is elismeréssel fogadták, hazánkban pedig szakmai cikkei a téma alapirodalmának számítanak. Angoltanárként dolgozta át mindezt a magyar oktatási rendszerre, és vezette be a játékosítást az általa tanított osztályokban. Most öt év tapasztalatát osztja meg olvasóival a Neteducatio-nál megjelenő új könyvében: részletesen ír a módszer felépítéséről, kidolgozásáról, bevezetéséről, tanulságairól és alakulásáról. Az olvasó megismerheti a diákok véleményét a játékosítás bevezetésének, alkalmazásának különböző szakasziban; valamint más szaktárgyakat tanító kollégák is beszámolnak arról, hogyan formálták át a rendszert a saját tantárgyukra.

Modern Pedagógus- sorozatunk első kötete nem csak megoldást kínál a XXI. század egyik legnagyobb pedagógiai problémájára, hanem egy részletes és szakmailag magas színvonalon kidolgozott ötletet ad az Ön kezébe.

Tudjon meg többet szakkönyvünkről az alábbi linken: A 21. századi tanár

Számolja fel a motiválatlanságot és tegye Önmaga és a gyerekek számára is élvezetessé a tanulás-tanítás folyamatát!

Müller Andrea