Ahol jó pedagógusnak lenni! 06-30/954-67-67 info@neteducatio.hu
cart

Kosár

L

Egy jól bevált óvodai beszoktatás menetrendje

Írta: Neteducatio Dátum: 2017. szeptember 05.

Az óvoda első hetei nem könnyűek sem a pedagógusnak, sem a szülőknek és legkevésbé a gyerekeknek. De nem törvényszerűen rossz élmény az óvodai beszoktatás! Lehet ezt másképpen is csinálni!

Speciális témakör az óvodák életében a beszoktatás/befogadás és az arra vonatkozó szabályok, szokások.  „Az anyás beszoktatás a bölcsődei nevelés „találmánya”, melyet az óvodák jelentős részében is alkalmaznak. Az óvodában a leggyakrabban a leválás a központi téma. Ez azonban kétirányú lehet: le tud-e válni a gyermek az anyáról, és le tud-e válni az anya a gyermekéről. Jó, ha az óvodapedagógus mindkettőre érzékenyen reagál.”*

Nézzük meg, hogyan működik a beszoktatás? Milyen alapelveket kell szem előtt tartania?

A beszoktatás legyen rugalmas, idejét és módját a gyermek és a család ismeretében állapítsák meg. Előfordulhat, hogy a kisgyermeket nem is az édesanya szoktatja be, és nem is feltétlenül az apa, hanem egy nagyszülő, rokon, de lehet, hogy egy bébiszitter. Komoly jelentősége van annak is, hogy mely napszakban kezdődik a beszoktatás. Többnyire reggelre korlátozódik, de nem indokolt ennek merev gyakorlata. Van család, ahol a délutáni udvari élet az alkalmas az első lépésekre.  Az sem mindegy, hogy a csoportszobában vagy az udvaron zajlik a beszoktatás.

A későbbi együttműködés során a család igényeihez, lehetőségeihez és elvárásaihoz igazodva a pedagógusok arra törekedjenek, hogy a gyerek személyiségének teljes spektrumáról essen szó, ne csak a gondozásról, és később sem csak arról, hogy mennyit és mit tud a kisgyermek.  Az alvás és az étkezés gyakran neuralgikus pont, a „finomhangoláson” múlik ezek sikere: lehet-e bevinni alvós tárgyakat, alhat-e a gyermek a saját takarójával, esetleg egy kiválasztott helyen, ehet-e kanállal, vagy éppen pont késsel-villával, van-e kedvenc és „nemszeretem” étele, ihat-e bármikor és bármennyi vizet, stb.

A szülőkkel történő viszony soha nem korlátozódik a beszoktatás napjaira, heteire, de megalapozhatja a kapcsolatot.

Karczewicz Ágnes Cinege csoportjában ennek is megvan a maga rendje, a következőkben 12 pontban olvashat arról, hogy zajlik a Cinege-gyerekek befogadása.

 

1.lépés- Nyitott hét szervezése a csoport iránt érdeklődő szülők részére (április)

Még a beiratkozás előtt, valódi tapasztalatok, benyomások alapján dönthessenek a szülők arról, hogy melyik csoport életszervezése, óvónő személyisége az, amelyik leginkább megfelel az általuk eddig kialakított nevelési elveknek, szokásoknak. Ezen a héten naponta néhány szülő egy-két órára részese lehet az óvodai életnek, és egy kicsit belekóstolhat abba, hogyan is zajlik az élet az adott csoportban. A csoportlátogatás után lehetőségük van egy rövid beszélgetésre is, ahol a látottak alapján megfogalmazódott kérdéseikre választ kaphatnak. Ez a pár nap sokat segít abban, hogy a beiratkozáskor már az átélt tapasztalatok alapján tudjanak csoportot választani.

2.lépés- Az iskolába menők üzeneteinek összegyűjtése az „újak” számára – mesés, szöveges, rajzos könyv összeállítása (május)

Az iskolába készülődőkkel könyvet készítenek a leendő „fiókáknak”, melybe belekerülnek azok a dolgok (fényképek, rajzok, általuk írt mesék, történetek, kedvenc játékuk stb.), melyeket a „nagyok” ajándékba szánnak a jelüket „megöröklő” kicsiknek.

3.lépés- Köszöntő és jelválasztó levél az új gyerekeknek, abból az alkalomból, hogy ősztől óvodások lesznek (június)

Júniusban minden újonnan bekerülő „cinegefiókának” küldenek egy jelválasztó levelet, melyben felajánlanak számukra három jelet, és amelyben a képek mellett mindig van egy-egy vers (mese, mondóka, ének), mely megkönnyítheti számukra a választást.

4.lépés- A közvetlen környezet át- és berendezése a gyerekcsoport megváltozott összetételének figyelembevételével (június)

Miután „kirepülnek” a nagyok, körbenéznek a csoportszobában, öltözőben, udvaron, és listázzák mi az, amit a „megváltozott összetétel”(fiúk-lányok aránya, életkorok, előző év tapasztalatai stb.) miatt meg akarnak változtatni.  Nagyon fontos, hogy az első pillanattól nyugodt, meghitt, esztétikus, tevékenységekre inspiráló környezettel várják fiókáikat. Az egy-egy tevékenységet „kiszolgáló” helyszínek, tárgyak (mesekuckó, alapanyagokkal alkotásra inspiráló polcok, kincses ládák) már kialakultak.

5.lépés- Levél az új szülőknek (június)

Az óvoda és a csoportélet helyi sajátosságairól, hagyományairól és arról szól, hogy hogyan segíthetik az óvodára való ráhangolódást mind a gyerekek, mind önmaguk számára.

6.lépés- Jelversek/mesék kiválasztása (július)

Minden nyáron elkészítik a „Jelek könyvét”, mely egy-egy gyerek jeléhez kapcsolódó verset, mesét tartalmaz. Ez laponként a „nyitó dekoráció” része, összefűzve pedig nézegethető könyv. A későbbiekben a gyerkőc óvodai „életkönyvének” (mely végigkíséri az „életét” az óvodában, és folyamatosan bővül a rajzaival, kitalált meséivel, óvodában készült fényképeivel) részévé válik, és ajándékká azon a napon, amikor elindul az iskolába.

7.lépés- Meselevél minden csoportba járó gyereknek, mely jelzi az indító keretjáték tartalmát (július)

Júliusban küldik a névre, címre szóló „meselevelüket”, melyben mindig valami bajba keverednek szeleburdi barátaik: a manók, akik már lassan 10 éve a csoportélet részesei.

8.lépés- A „Beköltözős” és a „nyitó játék” (augusztus)

Augusztus utolsó napjainak egyikén „fészket” raknak az „új fiókák”. Ezen a délelőttön még csak az övék a csoportszoba. Délelőtt szüleikkel együtt birtokba vehetik az „új” életterüket. Berendezkedhetnek az öltözőben, mosdóban, csoportszobában: helyre kerül a váltóruha, a fogkefe, kincsek kerülnek a jellel ellátott dobozokba, és így tovább.  Ezt a napot már úgy szervezik, ahogy a későbbiekben is telni fognak a napjaik: játszanak, gyurmáznak, festenek, vigasztaló babákat készítenek, mesélnek, zsemlét sütnek, leülnek körbe és beszélgetnek, sétálnak egyet az erdőben, lassan-lassan ismerkednek: egymással, a térrel, a lehetőségekkel és az új „életformával”.

Délután már mindenkivel találkoznak és a meselevél mentén szerveződnek a játékok, tevékenységek; például tovább folytatják a tavasszal megkezdett „Manófalva” építését az erdőben. Virágokat ültetnek a manó kertekbe, betűket rejtő aranydiókat keresgélnek a domboldalon, és befogadják az „új” Cinegéseket és szüleiket. 

9.lépés- Év eleji szülői „játék”, beszélgetés, ismerkedés megszervezése (szeptember eleje)

Ahogy a gyerekeknek, a szülőknek is segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy megtalálják a helyüket,  a szerepüket a szülői  közösségben, ahol elfogadják őket olyannak, amilyenek.

Ez az első olyan találkozás, ahol együtt van a közösség minden felnőtt tagja gyerekek nélkül, ahol csak egymásra kell hangolódni. Egyúttal ez az első „szülői értekezlet”, mely felépítésében hasonlít a gyerekek életében biztos pontként működő beszélgetőkörhöz. Drámajátékos könyvekből ismert kapcsolatteremtő játékokat egy kicsit átalakítva a felnőttek körében is alkalmazhatunk.

10.lépés- Gyerekek fogadása, az első napok segítése (szeptember)

Nincsenek általános szabályok, mindenkinél használható „praktikák”. Minden családnál, gyereknél más és más „technika” az, mely valóban segíthet az új helyzet elfogadásában, ezért ebben az időszakban a legfontosabb, hogy figyeljük a gyerekek minden rezdülését, ösztönös vagy tudatos megnyilvánulását, és ehhez próbáljuk meg igazítani a kapcsolat alakítását.

Van, aki már az első napokban is vágyik a testi kontaktusra, és megnyugszik egy érintéstől, simogatástól, van, akihez hozzá se lehet érni. Van, akinek elterelhető a figyelme, és az első perctől fogva nyitott az új élményekre, és van, aki napokig, hetekig elutasít minden közeledést.

Minden helyzetben elengedhetetlen az együttműködés, összehangolódás a családokkal, de talán ebben az időszakban a legfontosabb megbízni egymásban és segíteni egymást, hogy stabil érzelmi hátteret tudjunk nyújtani a gyerekek számára. 

11.Jelről jelre – az első napok napi tervei (szeptember)

Minden nap más gyermek jele köré épül a nap.

12.Családi nap – őszi hétvégi kirándulás megszervezése (szeptember)

A minél szorosabb együttműködés kialakításához fontos, hogy óvodán kívül, kötetlenebb helyzetekben is együtt legyenek a gyerekek, felnőttek, a családok minél több tagja, ezért minden évszakban szerveznek egy közös programot, ahová mindenki eljöhet. Az őszi kirándulásra a nevelési év legelején – még a befogadás, visszafogadás időszakában – kerítenek sort, hiszen ez is segít abban, hogy jobban megismerjék egymást.

 

Ajánlott gyermekirodalom a befogadás időszakára: Janikovszky Éva- Már óvodás vagyok; Szepes Mária- Pöttyös Panni az óvodában; Finy Petra: Az ovi-ügy; Bartos Erika: Anna és Peti: Irány az óvoda!; Kormos István- Vackor az óvodában; Óvoda az őserdőben diafilm (videó ITT); Bogyó és Babóca – Egy nap az óvodában (A könyv címe Bogyó és Babóca az óvodában); Ranschburg Jenő- Első nap az óvodában

 

 

A szülőkkel való kommunikáció és együttműködés segítésére ajánljuk következő akkreditált továbbképzésünket.  Részletekért kattintson! 

Még több tipp az óvodai mindennapokhoz: Az óvodapedagógusok NAGYKÖNYVE című kiadványunkban. Megvásárolható ITT.

 

 

 *Bakonyi Anna- Karczewicz Ágnes: Az óvodapedagógusok NAGYKÖNYVE Az ismerettől a megvalósításig; Neteducatio Kft. 2016.


ikonOlvasószoba

Hogyan győzzük le a nemi sztereotípiákat?

Elég speciális helyzetem van pedagógiai munkám során, hiszen egy 17 fős közösség osztályfőnöke vagyok, ahol a nemi megoszlás korántsem egyenletes. A közösséget velem együtt 15 nő és 3 férfi alkotja...

Tovább olvasom »

De kik azok a Csenő manók?

  Karczewicz Ágnes: Manóvilág az óvodában Benne:A Dióliget meséi- Igaz mese Tinóruról, a manóról és a családomról   Karczewicz Ági csoportjában 10 éve megjelentek a manók. Ezek a varázslatos, ...

Tovább olvasom »

Utazás Hajnalvölgybe

  Megjelent a MODERN MESESAROK legújabb kiadványa!   Deák Virág Elza Hajnalvölgyben című mesekönyve   Emlékszik milyen volt a nagymamához utazni? Milyen volt az ott töltött idő? A nagyi l...

Tovább olvasom »