Tudom, tudom, a tanár, aki pályát tévesztett, játékvezetősködik, gamifikál és már megint valami játékos cikket ír. Higgye el, kedves kolléga, ez a történelemtanár ettől lett boldogabb, diákjai pedig hatékonyabbak, mint korábban bármikor.

Arról szeretnék most mesélni Önnek, hogy hogyan történhetett meg, hogy a 9. osztály társasjátékozott témazáró helyett.

Már gamifikáltam egy ideje, de a témazáró, az témazáró, pláne két érettségi tantárgyból, nem vettem át Prievara Tibor módszerét a diákok által összeállított dolgozatokkal, hanem továbbra is én készítettem a feladatlapokat. Persze a stressz és a motiválatlanság vágható volt a levegőben egy-egy téma vége felé közeledve.

Éppen a középkor irodalmával foglalkoztunk, mikor úgy éreztem, viszonylag tét nélkül kipróbálhatok valamit, ami csökkentheti a teljesítményszorongást és növelheti a motivációt. Úgy döntöttem, megpróbálok társasjátékot készíteni és úgy számonkérni a téma anyagát. Ehhez persze együttműködő kezekre és fejekre volt szükségem, így még az összefoglaló óra előtt felvázoltam az ötletem. Néhány döbbent pillanat követte a bejelentésem, majd elkezdtek záporozni a kérdések, melyek elsősorban a játékszabályokra, másodsorban a pontszerzés mikéntjére vonatkoztak.

Amikor tisztáztuk a részleteket, minden eddiginél nagyobb zsezsgés alakult ki a teremben. Megbeszéltük, hogy az összefoglaló órán csoportokban fognak dolgozni és minden csoport egy-egy résztéma kérdéssorát és megoldását készíti el. Ez csoportonként legalább 15 1-től 5 pontig terjedő nehézségű feladatot és a pontos megoldását jelentette, melyek később kártya formájában lettek kihúzhatóak. A kész kérdéseket és válaszokat egy héttel a dolgozat előtt feltöltöttük az osztály Facebook-csoportjába.

A fordulatkártyákat jómagam gyártottam le, mert éppen humoromnál voltam és záporoztak az ötletek, de a lehetőség adott volt, hogy bárki bekapcsolódjon a munkába. A kedvencük a „Mivel épp a Hásfaágak csendes árnyán randizol szerelmeseddel, kétszer kimaradsz a dobásból.”   Két későn érkező tanuló készítette el csomagolópapírra magát a társasjáték táblát, bábukként pedig ásványvizes kupakok szolgáltak (Bencénél az sem volt, ő krétával játszott…). A játéknak egyébként a Hungaropoly nevet adták. Lévén kis létszámú osztály, így mindössze három 5 fős csoportot kellett csinálnom, melyek egyenként 30 percet kaptak a játék lejátszására. Az írnoki feladatokat én vállaltam.

Mit mondhatnék? A végeredmény: óriási röhögések, peches dobások, lefagyás, szurkolás és persze hihetetlen teljesítmény. Soha ilyen átlagú dolgozat nem született sem előtte, sem utána. Mindenki tanult, még azok is, akiknek ez nem a kedvenc elfoglaltságuk, de ami a legfontosabb, senki nem izgult, nem lett rosszul, nem fakadt sírva, nem csapkodott és sorolhatnám, mi minden történik még egy-egy nagyobb megpróbáltatás előtt. A tervem bevált, a teljesítményszorongás csökkent, a motiváció nőtt. Sajnos nem gondolom, hogy minden témánál alkalmazható a módszer, ahogy azt sem, hogy minden feladattípus számonkérése megoldható lenne vele, de egyszer-egyszer felpörgethetjük tanóránkat és vele együtt diákjainkat is, mert „témazárót írni” biztosan így a legjobb!

Hogyan csináljuk?

Az adott témakör összefoglaló óráján az osztály 4-5 fős csoportokra oszlik és minden csoport választ magának egy résztémakört. A csoporttagok 5-5 kérdést írnak az adott témakörből, válasszal, bepontozva, nehézség szerint 1-5 skálán. Egyeztetik kérdéseiket, az ismétlődőeket kidobják, pontosítják a kérdéseket. Az óra végén minden csoport felolvashatja a kérdéseit. Minden csoport minimum 15 kérdést készítsen el óra végére! A számonkérést 4-5 fős csoportokban érdemes lejátszani. A játék alatt egy kiválasztott játékmester végzi az adminisztrációt egy értékelő táblázatban. Az első játékos húz egy kártyát, felolvassa a rajta található kérdést és annak pontszámát. Válaszol a kérdésre, a játékmester a megoldások, illetve saját és a csoport tudása alapján ellenőriz, és pontoz. Ha jól válaszolt a játékos, dobhat a dobókockával, és lelépheti a kocka számának megfelelő mezőket. Ha részeredményei vannak, akkor a dobott szám felét lépheti le. Ha nem tudott jól válaszolni, nem dobhat, és nem léphet. Ha fordulatmezőre lép, kártyát húz, és a kártya utasításának megfelelően tesz. A parti végén a játékmester összesíti, hogy hány pontot szerezhetett volna a játékos a húzott kártyák alapján, és mennyit ért el valóban, ennek százalékos eredményét is megadja. Így az könnyedén átváltható érdemjegyre vagy pontokra.1

Ha szeretne Ön is társasjátékkal tanítani, az alábbi linken megvásárolhatja sablonunkat és hozzá tartozó útmutatónkat: http://neteducatio.hu/uzlet/kreativ-tarsasjatek-sablon-es-felhasznalasi-utmutato-hatekony-es-kreativ-tanulassegito-modszer/ 

1 Forrás: Váczi Dorka és http://tothmoni.blogspot.hu/2016/02/hogyan-legyen-orom-temazaro.html